Kiberbiztonság a kriptovaluták világában

Képzeljük el, hogy üzenetet kapunk attól a cégtől, amelynél kriptovalutát vásárolunk. Gyanús bejelentkezésre figyelmeztet, és arra szólít fel, hogy azonnal biztosítsuk a fiókunkat. Megnyitjuk a linket, megadjuk a bejelentkezési adatainkat és az ellenőrző kódot is. Minden úgy fest, mint egy szokásos biztonsági ellenőrzés. Csakhogy az üzenetet nem a váltónk küldte. A link egy csaló weboldalra vezetett, és adatainkat éppen megszerezte egy támadó.

Egy másik helyzetben a kriptovalutáinkat saját hardvertárcában tartjuk. A kulcsok védve vannak az eszközben, a helyreállítási kifejezést pedig senkinek sem árultuk el. Mégis elveszíthetjük az eszközeink egy részét, ha egy blockchain alkalmazás használata közben mi magunk hagyunk jóvá egy kártékony műveletet. A támadónak ugyanis nem kell megszereznie a kulcsunkat. Elég, ha meggyőz minket arról, hogy a kártékony műveletet mi magunk írjuk alá.

A kiberbiztonság a kriptovaluták világában ezért többet jelent a tárca kiválasztásánál. Értenünk kell, hogyan védjük a fiókhoz való hozzáférést, mi teszi lehetővé az eszközeink feletti rendelkezést, és milyen következményekkel járhat egy adott művelet megerősítése. Éppen e különbségek megértése segít felismerni azokat a helyzeteket, amikor egy látszólag hétköznapi lépésnek súlyos pénzügyi következményei lehetnek.

A blockchain biztonsága és eszközeink biztonsága

Amikor ellopott kriptovalutákról szóló hír jelenik meg, könnyen kialakul az a benyomás, hogy valaki feltörte az egész blockchaint. Valójában azonban több különböző eseményről is szó lehet. Egy szolgáltatónál feltört fiók, egy kiszivárgott privát kulcs vagy egy alkalmazáshiba nem ugyanaz, mint magának a hálózatnak a szabályait érintő hiba. A felhasználó számára mindegyik helyzet pénzveszteséggel végződhet, ám eltérő megelőzést és reakciót igényelnek.

A biztonságot ezért érdemes több rétegben szemlélni. Az egyiket a blockchain hálózat és annak szabályai alkotják. Egy másikat azok az alkalmazások, okosszerződések és cégek, amelyeken keresztül kriptovalutákkal dolgozunk. Nem kevésbé fontos az e-mail-fiókunk, a telefonunk, a számítógépünk, a bejelentkezési adataink és a műveletek jóváhagyásának módja. Egy réteg jó védelme ugyanis nem helyettesíti a többi védelmét.

Az is számít, ki kezeli a kulcsokat. Ha a szolgáltatónál őrizzük az eszközeinket, a saját fiókunkhoz való hozzáférést védjük, és egyúttal az adott cég biztonságára és működésére hagyatkozunk. Saját tárca esetén mi vállaljuk a felelősséget a kulcsok és a biztonsági mentések kezeléséért. A hardveres és szoftveres tárcákra való felosztás ráadásul más, mint az a megkülönböztetés, hogy a kulcsokat magunk kezeljük, vagy egy szolgáltatóra bízzuk őket. Egy szoftveres tárca is lehetővé teheti az önálló őrzést.

Az őrzés módjának megválasztása ezért feleljen meg annak, amit értünk, és amit hosszú távon kezelni tudunk. Egy bonyolultabb beállítás nem feltétlenül biztonságosabb egy adott ember számára, ha később nem tudja visszaállítani a hozzáférést, vagy nem ismeri fel az esetleges hibát.

Amikor a támadás segítségnek tűnik

Az adathalászat (phishing) olyan csalás, amelynek során a támadó megbízható személynek vagy szolgáltatásnak adja ki magát, hogy érzékeny adatokat szerezzen, vagy veszélyes lépésre vegyen rá valakit. A kriptovaluták világában ez lehet egy váltó hamis e-mailje, egy utánzott alkalmazás vagy egy állítólagos tárcatámogatás üzenete. A csaló telefonon vagy közösségi oldalon küldött privát üzenetben is jelentkezhet.

Képzeljünk el egy értesítést, hogy harminc percen belül át kell utalnunk az eszközeinket egy „biztonságos tárcába”. Az utasítást kísérheti a nevünk, egy ismert logó és hihetően hangzó magyarázat is. A döntő azonban az, hogy ki rendelkezik a célcím felett, és hogy a kapott üzenettől függetlenül ellenőriztük-e a kérést. Ha az eszközeink tárolásának helyét a csaló jelölte ki, akár mi magunk is elküldhetjük neki a pénzünket.

Hasonlóan működik a helyreállítási kifejezés „ellenőrzésére” irányuló kérés is. A Trezor például kifejezetten figyelmeztet, hogy ügyfélszolgálatának nincs rá szüksége, és a felhasználó senkivel ne ossza meg. Az üzenet professzionális megjelenése ugyanakkor nem bizonyítja valódi eredetét. A mesterséges intelligencia ma lehetővé teszi meggyőző szövegek létrehozását, sőt hang vagy kép utánzását is. A nyelvi hibák tehát lehetnek figyelmeztető jelek, hiányuk azonban nem igazolja az üzenet hitelességét.

Gyakorlati védekezés, ha megszakítjuk azt az utat, amelyet a támadó előkészített számunkra. Az üzenetben szereplő linkre kattintás helyett megnyitjuk az ismert alkalmazást vagy a szolgáltatás ellenőrzött címét, és az esetleges problémát közvetlenül ott ellenőrizzük. Az ügyfélszolgálatot a hivatalos csatornáin keresztül keressük meg. Még a HTTPS vagy a biztonságos kapcsolat jele sem igazolja az üzemeltető megbízhatóságát. Titkosított kapcsolatot ugyanis egy csaló weboldal is használhat.

Az e-mail-fiók a fiókvédelem része

Egy befektetési alkalmazás biztonságossá tételekor könnyen megfeledkezünk arról az e-mail-fiókról, amelyen keresztül a hozzáférést visszaállítjuk. Ha valaki átveszi felette az irányítást, megkaphatja a biztonsági értesítéseket, vagy elindíthatja a jelszó-visszaállítást a kapcsolódó szolgáltatásoknál. A támadó lehetőségei a konkrét védelemtől függenek, az e-mail-fiók védelme azonban az egész rendszer fontos része.

Minden jelentős fiókhoz érdemes hosszú és egyedi jelszót használni. Ugyanannak a jelszónak az ismételt használata összeköti a különböző szolgáltatások biztonságát. Így az egyiknél bekövetkező adatszivárgás a többit is veszélyeztetheti. A jelszókezelő segít eltérő hozzáférési adatokat létrehozni és tárolni anélkül, hogy mindet meg kellene jegyeznünk. Ugyanakkor magának a jelszókezelőnek is erős védelemre és átgondolt hozzáférés-visszaállítási módra van szüksége.

A védelem további rétege a többfaktoros hitelesítés, amely a jelszón kívül a személyazonosság igazolásának egy további módját is használja. A hitelesítő alkalmazás egyszer használatos kódja általában jobb védelmet nyújt, mint az SMS, de azt is beírhatjuk egy hamis oldalon. Ahol a szolgáltatás támogatja a megfelelően megvalósított belépőkulcsokat (passkeys) vagy a FIDO szabványú biztonsági kulcsokat, ott az adathalászattal szemben ellenállóbb védelem érhető el. Ezen módszerek egyike sem szünteti meg azonban a fiókhoz kapcsolódó összes kockázatot.

A biztonsághoz hozzá kell tartoznia a hozzáférés biztonságos visszaállításának lehetőségének is. A telefon vagy a biztonsági kulcs elvesztése ne csak akkor érjen minket váratlanul, amikor ténylegesen bekövetkezik. A tartalékkódokat a szolgáltatás útmutatása szerint, védett helyen őrizzük. Az ellenőrző kódot csak olyan műveletnél adjuk meg, amelyet mi magunk indítottunk egy ellenőrzött szolgáltatásban. Soha nem adjuk ki olyan embernek, aki váratlanul felhívott minket.

A helyreállítási kifejezés más szerepet tölt be, mint a jelszó

Az alkalmazás jelszava, a hardvertárca PIN-kódja és a helyreállítási kifejezés nem felcserélhető adatok. A jelszó vagy a PIN egy adott alkalmazás vagy eszköz használatát védheti. A privát kulcs lehetővé teszi az eszközök feletti rendelkezéshez szükséges digitális aláírások létrehozását. A szokásos, seed alapú tárcáknál pedig a helyreállítási kifejezés biztonsági mentésként szolgál, amelyből a megfelelő kulcsok újra levezethetők.

Ez megmagyarázza, miért olyan súlyos a helyreállítási kifejezés kiszivárgása. A támadó, aki megszerzi a szükséges mentést, egy másik eszközön visszaállíthatja a tárcát. Ehhez nem kell ismernie az eredeti készülék PIN-kódját. Egyes beállításoknál a visszaállításhoz még egy további adatra, például passphrase-re, vagy a mentés több részére is szükség van. A pontos szabályok az alkalmazott megoldástól függenek, és ezeket már nagyobb összeg elhelyezése előtt meg kell érteni.

Szokásos önálló őrzés esetén ésszerű alapelv, hogy a mentést a hétköznapi digitális környezeten kívül tároljuk. A telefonon tárolt fénykép, a titkosítatlan dokumentum vagy a felhőbe szinkronizált jegyzet további lehetőségeket kínál az ellopására. Ugyanakkor a mentésnek olvashatónak kell maradnia, és védeni kell az elvesztéstől vagy sérüléstől. A biztonság itt nemcsak a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását jelenti, hanem a tárca visszaállításának lehetőségét is.

A mentések kezelése ezért az öröklés szempontjából is jelentőséggel bír. Az olyan mentés, amelyet úgy tároltunk, hogy illetéktelen ne találja meg, nem segít, ha az eszköz elvesztése után mi magunk sem találjuk. Az előre átgondolt utasítások összekapcsolhatják a vagyon életünk során való védelmét annak jogszerű átadásának lehetőségével. Magát a helyreállítási kifejezést azonban ezért nem kell e-mailben elküldenünk a családnak.

Mire képes a hardvertárca

A hardvertárca, például a cseh Trezor, elválasztja a privát kulcsokkal végzett munkát a hétköznapi telefontól vagy számítógéptől. Megfelelően használt eszköz esetén az aláírás a tárcán belül történik, és a kulcsok nem kerülnek át a csatlakoztatott alkalmazásba. Ez csökkenti annak kockázatát, hogy a számítógépen lévő kártevő révén ellopják őket. Maguk az eszközök közben a blockchainon vannak nyilvántartva. A készülék az irányításukhoz szükséges eszközöket védi.

Ez a védelem azonban nem jelenti azt, hogy minden megerősített művelet a mi érdekünket szolgálja. Ha mi magunk hagyunk jóvá egy átutalást a támadónak vagy egy veszélyes engedélyt, az aláírás technikailag helyes lehet, mégis káros következményekkel járhat. Ezért fontos, hogy az adatokat az eszköz megbízható kijelzőjén ellenőrizzük, és értsük, mit erősítünk meg. Bonyolultabb műveleteknél ráadásul eltér, hogy egy adott tárca mennyire érthetően tudja megjeleníteni őket.

A hardvertárcát tehát olyan eszközként képzelhetjük el, amely az aláírás folyamatát védi. Az, hogy mit írunk alá, azonban továbbra is a mi döntésünk. Ha a felület csak érthetetlen adatokat mutat, vagy a kérés nem felel meg a szándékolt műveletnek, a biztonságos eljárás az, hogy a műveletet leállítjuk, és ellenőrizzük a jelentését. Ezt az ellenőrzést egy drága eszköz sem helyettesíti. Akkor sem véd meg minket, ha mi magunk írjuk be a helyreállítási kifejezést egy csaló weboldalon.

A digitális aláírás engedélyt is jelenthet

Blockchain alkalmazások használatakor nemcsak azonnali átutalást kell megerősítenünk. Egyes tokenek megkövetelik, hogy előbb engedélyezzük egy okosszerződésnek, hogy rendelkezzen tokenjeink egy bizonyos mennyisége felett. Az ilyen, approval néven ismert engedély a decentralizált váltás szokásos része lehet. Az azonban lényeges, kinek és milyen terjedelemben adjuk meg.

Vegyünk egy modellhelyzetet, amelyben ötven euró értékű tokent szeretnénk váltani, az alkalmazás azonban lényegesen nagyobb mennyiség feletti rendelkezési jogot kér. A szándékolt ügylet és a kért engedély terjedelme közötti különbség ok az ellenőrzésre. Ha egy kártékony szerződésnek korlátlan engedélyt adunk, azokat a további tokeneket is veszélybe sodorhatjuk, amelyekre a hozzájárulás kiterjed. Ez azonban nem jelenti automatikusan az összes eszköz hozzáférhetővé válását az összes blockchainon.

Különbséget kell tenni a tárca csatlakoztatása, egy üzenet aláírása és egy konkrét engedély jóváhagyása között is. A tárca puszta, szokásos csatlakoztatása egy weboldalhoz általában nem jelenti azt, hogy a weboldal jogot szerez az eszközeink feletti rendelkezésre. Egy azt követő aláírásnak azonban más hatása lehet, mégpedig akkor is, ha az adott műveletért éppen nem fizetünk hálózati díjat. Az oldal bezárása ráadásul nem feltétlenül vonja vissza a tokenek feletti rendelkezésre korábban megadott engedélyt. Az alkalmazás leválasztása és a hozzájárulás visszavonása két különböző lépés.

Ebből egy hasznos szokás következik: minden megerősítés előtt ellenőrizzük, hogy a kért művelet megfelel-e annak, amit valóban tenni akartunk. Ha nem értjük a címzettet, a szerződést, az összeget vagy a hozzájárulás terjedelmét, a műveletet nem erősítjük meg. A régebbi engedélyek a támogatott hálózatokon ellenőrzött eszközökkel ellenőrizhetők és visszavonhatók. Ezek címét azonban szintén ellenőriznünk kell. Egy állítólagos „tárcatisztító” szolgáltatás ugyanis újabb csapda lehet.

Átutalásnál a cím és a hálózat is döntő

A kriptovaluta-címek hosszúak, ezért a mindennapi használat során gyakran másoljuk őket. Éppen erre a szokásra épít az address poisoning néven ismert támadás. A csaló a tranzakciós előzményekbe egy olyan címet juttat, amely hasonlít egy korábban már használt címünkre, és arra számít, hogy legközelebb azt másoljuk ki. A cím eleje és vége ismerősnek tűnhet, miközben a középső része eltér, és a cím valójában valaki másé. Egy ilyen beérkező tranzakció önmagában nem jelenti, hogy kulcsaink kiszivárogtak volna.

A címet ezért a címzett ellenőrzött forrásából szerezzük be, és a megerősítés előtt teljes egészében ellenőrizzük. A tranzakciós előzmények nem szolgálhatnak automatikusan megbízható címjegyzékként. Új címzett esetén segíthet egy kis összegű próbautalás, majd a beérkezés ellenőrzése. Figyelembe kell azonban venni a tranzakciós díjat és a befizetés jóváírásához esetleg szükséges minimális összeget. Egy sikeres próba sem helyettesíti az adatok ellenőrzését a következő, nagyobb átutalásnál.

A cím mellett az eszköznek és a blockchain hálózatnak is egyeznie kell. Egyes tokenek több hálózaton is léteznek, és a fogadó szolgáltatás nem feltétlenül támogatja mindegyiket. Az ugyanúgy kinéző cím ezért önmagában nem garantálja az eszközök helyes kézbesítését. Küldés előtt mindig elolvassuk a címzett aktuális utasításait, beleértve az esetleges további azonosítót, például a memo vagy tag mezőt. A hibás átutalást nem biztos, hogy helyre lehet hozni, és az eszközök esetleges visszaszerzése további feltételekhez köthető.

A védelem jelentős részét tehát az a néhány pillanat jelenti, amelyet a tranzakció megerősítése előtti ellenőrzésre szánunk. Szokásos fizetésnél megszoktuk, hogy ellenőrizzük a számlaszámot és az összeget. Kriptovaluták esetén ehhez hozzávesszük a hálózatot, az eszköz típusát és az esetleges további követelményeket.

A biztonság az eszközök védelmét és helyes szokásokat is igényel

A számítógép, a telefon és az internetes böngésző az a környezet, amelyben a fiókjainkkal és tárcáinkkal dolgozunk. A rendszeres frissítések kijavítják az ismert biztonsági réseket, ezért kezelésük szokásos részét kell képezniük. Hasonlóan fontos, hogy kerüljük az ismeretlen programok és a felesleges böngészőbővítmények telepítését. A tárcaalkalmazást a fejlesztő ellenőrzött weboldalán keresztül keressük meg, és ellenőrizzük a valódi kiadóját.

Erős figyelmeztető jel a kéretlen segítségnyújtási ajánlat, amely távoli hozzáférést igényel az eszközhöz. A befektetési tanácsadónak kiadó személy az állítólagos „befektetés beállítása” közben figyelheti a képernyőnket, rávehet minket fizetések megerősítésére, vagy további érzékeny adatokat szerezhet meg. A cseh rendőrség a kriptovalutás csalásoknál ismételten figyelmeztet erre a módszerre.

A kriptovaluták aktívabb használata esetén a hosszú távon tartott vagyon el is különíthető az egyes alkalmazások kipróbálására szánt eszközöktől. Ennek célja, hogy korlátozzuk az egy adott hibának kitett eszközök értékét. Ennek a felosztásnak azonban meg kell felelnie a kulcskezelés tényleges módjának. Egy ugyanabból a kiszivárgott helyreállítási kifejezésből létrehozott újabb fiók nem oldja meg a kifejezés kompromittálódását. Ugyanígy egy feltört számítógépen lévő több tárca sem feltétlenül jelent független védelmet.

Amikor a hozam csak a képernyőn létezik

A kriptovalutás csalások egy része jelszólopás és tárcatámadás nélkül is működik. Az elkövető meggyőz valakit, hogy maga küldjön pénzt egy állítólagos befektetési platformra. Az alkalmazásban az áldozat ezután növekvő egyenleget lát, amely azonban nem feltétlenül felel meg semmilyen valós eszköznek. Amikor ki akarja venni a pénzt, újabb fizetési kérés érkezik a fiók feloldására, a személyazonosság ellenőrzésére vagy egy állítólagos adóra.

Képzeljük el, hogy befizettünk harmincezer koronát, és néhány hét múlva hatvanezres értéket látunk a számlánkon. A képernyőn látható szám azonban önmagában nem magyarázza meg, ki tartja az eszközöket, és hogy valóban kivehetők-e. Még egy kis összeg kezdeti kifizetése is a bizalomépítés része lehet. Egy újabb befizetés így csak elmélyítheti a veszteséget ahelyett, hogy lehetővé tenné az ígért hozam megszerzését.

Egy szolgáltatás megítélésekor ezért ismernünk kell a valódi üzemeltetőjét, a feltételeit és azt, hogyan kezeli az eszközöket. A garantált magas hozam ígérete, a gyors döntésre irányuló nyomás vagy az az utasítás, hogy a befektetést titkoljuk el a környezetünk elől, okot ad az óvatosságra és az ajánlat alapos megvizsgálására. A tárca biztonságos kezelése ugyanis önmagában nem véd meg attól, hogy pénzt küldjünk egy csaló projektbe.

Hogyan reagáljunk, ha támadásra gyanakszunk

Az első reakció attól függ, mi történt valójában. Abbahagyjuk a gyanús személy utasításainak követését, és a további lépéseket kizárólag ellenőrzött csatornákon keresztül tesszük meg. Ha a számítógép feltörésére gyanakszunk, a fiókjainkat egy másik, megbízható eszközről biztosítjuk. A veszélyeztetett fióknál megváltoztatjuk a hozzáférési adatokat, ellenőrizzük az aktív bejelentkezéseket és az elérhető biztonsági beállításokat. Haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a szolgáltatóval is, és segítséget kérünk a jogosulatlan hozzáférés korlátozásához. Ha a csalás banki fizetést vagy bankkártyát is érint, a bankhoz is fordulunk.

Saját tárca esetén fontos különbséget tenni a kártékony engedély és a kulcsok kiszivárgása között. Egy gyanús hozzájárulást szükség lehet visszavonni az adott hálózaton. Ha azonban valaki megszerezte a helyreállítási kifejezést vagy a privát kulcsot, sem a hozzájárulás visszavonása, sem az alkalmazás jelszavának megváltoztatása nem szünteti meg a hozzáférését. Ilyen esetben abba kell hagyni a veszélyeztetett tárca használatát, és az esetleges megmaradt eszközöket biztonságosan át kell helyezni egy új, függetlenül létrehozott tárcába.

Az új tárca ilyen helyzetben valóban új kulcsokat és megbízható környezetben létrehozott biztonságos mentést jelent. Nem elég egy újabb fiókot hozzáadni ugyanazon seed alá. A konkrét eljárás azonban a hálózattól és a támadás módjától függ. Ha a beérkező eszközök azonnal eltűnnek, a támadó automatizált programja állhat a háttérben. Ha ilyenkor további kriptovalutát küldünk a tranzakciós díjakra, az csak újabb veszteségekhez vezethet. Az ilyen helyzetet ezért az adott tárca ügyfélszolgálatának ellenőrzött útmutatása szerint kezeljük.

Ezzel egyidejűleg fontos a bizonyítékok megőrzése. Hasznosak a címek, a tranzakcióazonosítók, az összegek, az időpontok, a webcímek és a teljes kommunikáció. Az incidenst bejelentjük az érintett szolgáltatásnak, bűncselekmény gyanúja esetén pedig a cseh rendőrségnek is. Az eszközök blockchainon nyilvánosan követhető mozgása segítheti a nyomozást, önmagában azonban nem garantálja a visszaszerzésüket. Különös óvatosság indokolt azokkal szemben is, akik ezt követően előre fizetendő díj fejében „kriptovaluta-mentést” ígérve jelentkeznek. Az ilyen ráépülő csalásokra az FBI is figyelmeztet.

A biztonság mint a mindennapi használat része

Minden művelet megerősítése előtt érdemes feltenni magunknak néhány egyszerű kérdést:

• – Mi magunk indítottuk ezt a műveletet, és ellenőrzött alkalmazásban vagy a megfelelő weboldalon vagyunk?
• – Értjük, minek kell történnie az eszközeinkkel?
• – A címzett, a teljes cím, az eszköz, a hálózat és az összeg megfelel a szándékunknak?
• – Csak olyan engedélyt adunk meg, amelyre a szándékolt műveletnek szüksége van?
• – Védve maradnak a kulcsaink, a helyreállítási kifejezésünk és az ellenőrző kódjaink?
• – Van biztonságos és érthető módunk a hozzáférés visszaállítására?

Összegzés

A kriptovaluták nagyobb kontrollt adhatnak az embernek a digitális vagyona felett. Ezzel a lehetőséggel azonban felelősség is jár azért, hogyan védi az eszközeihez való hozzáférést, és hogyan ellenőrzi az egyes műveleteket. Sem a blockchain biztonsága, sem egy minőségi hardvertárca nem oldja meg önmagában a kiszivárgott helyreállítási kifejezést, a feltört fiókot vagy a mi magunk által jóváhagyott kártékony engedélyt.

A hatékony védelem ezért a megfelelő eszközök és a mindennapi szokások kombinációján alapul. Az egyedi jelszavak, a többfaktoros hitelesítés, a biztonságosan tárolt mentések és a tranzakciók következetes ellenőrzése segítenek korlátozni a különböző típusú kockázatokat. Ugyanilyen fontos azonban, hogy meg tudjunk állni, ha egy kérésnek nincs értelme számunkra, és azt attól a személytől vagy üzenettől függetlenül ellenőrizzük, amely hozzá elvezetett minket.

A védelemnek a telefon elvesztésekor, az eszköz cseréjekor vagy a hozzáférés visszaállításakor is működnie kell. Egy adott felhasználó számára ezért az a legjobb megoldás, amelyet ért, és hosszú távon használni tud. A helyes beállítására fordított idő ugyanolyan fontos, mint maga a kriptovaluta-vásárlásról szóló döntés.

Ez a szöveg kizárólag tájékoztatási és oktatási célt szolgál, és nem minősül befektetési tanácsadásnak. A kriptoeszközök volatilisek, és a befektetett összeg teljes elvesztésével is járhatnak.