Kriptovaluták és öröklés: ki kapja meg a Bitcoinodat, és hogyan férhet hozzá?

Képzeljünk el valakit, aki élete során rendszeresen fektetett be. Megtakarításai egy része az Apple részvényeiben, egy része Bitcoinban van. Mindkét befektetést hosszú távon vásárolta, és ma mindkettő jelentős értéket képvisel. Amikor azonban váratlanul meghal, családja rájön, hogy a kettő között alapvető különbség van. A részvényeket egy brókernél vezetett befektetési számlán tartják nyilván. A Bitcoin egy saját hardvertárcában van, amelyhez senki más nem fér hozzá.

Jogi szempontból mindkettő a hagyaték része lehet. Csakhogy míg a részvények esetében létezik egy intézmény, amely nyilvántartást vezet, és a szükséges dokumentumok bemutatása után közreműködhet az átruházásban, a saját bitcointárca esetében nincs ilyen központi hely. Ha a család nem tudja megszerezni a szükséges kulcsokat, a vagyon ténylegesen elérhetetlen lehet, noha a jog szerint őket illeti.

A kriptovaluták öröklése ezért éppen azért érdekes, mert két különböző kérdést kapcsol össze. Kié a vagyon? És ki képes azt technikailag irányítani? A hagyományos befektetéseknél ezek a kérdések a bankokon, a brókereken és a jogi nyilvántartáson keresztül összekapcsolódnak. A kriptovalutáknál teljesen elválhatnak egymástól.

Mit jelent valójában egy befektetést örökölni

Az öröklés nem csupán a bankszámlán lévő pénz vagy egy ház átvételét jelenti. A hagyaték részét képezhetik értékpapírok, cégrészesedések, követelések és egyéb vagyoni jogok is. A modern világban ide tartoznak a digitális eszközök is, ha az irányadó jog szerint az örökhagyó vagyonát képezik.

Képzeljük el, hogy az elhunytnak tíz Apple-részvénye, egy bitcoinja és bizonyos mennyiségű stablecoinja volt. Gazdasági szempontból ez egy befektetési portfólió. Jogi szempontból mindezek az eszközök a hagyatéki eljárás tárgyai lehetnek. Technikai szempontból azonban az átadásuk módja teljesen eltérő lehet.

Éppen ezért három lépést kell megkülönböztetni: annak megállapítását, hogy a vagyon létezik, annak meghatározását, hogy ki örökli, és a feletti tényleges irányítás megszerzését. Egyes eszközöknél már az első lépés lehet a legnehezebb. Másoknál csak az utolsó.

Hogyan öröklődnek a hagyományos részvények

Amikor egy befektető brókeren keresztül vásárol részvényeket, általában olyan rendszerben tartja őket, amely folyamatos nyilvántartást vezet. Ez magában foglalja az ügyfél számláját, az értékpapírok számát és a kereskedési előzményeket. A részvényeknek ugyanakkor nem kell közvetlenül a befektető nevén szerepelniük az adott társaság részvénykönyvében; a tulajdonjog és a kapcsolódó jogosultságok több intézményen keresztül is nyilvántarthatók.

Ha a befektető meghal, vagyona kivonatok, szerződések és a pénzügyi intézményektől származó információk alapján felkutatható. A cseh hagyatéki eljárásban az örökhagyó vagyonát a bírósági megbízottként eljáró közjegyző állapítja meg. Ha a bróker ismert, meg lehet keresni, és be lehet kérni tőle a szükséges dokumentumokat. Az eljárás lezárása után a vonatkozó szabályok szerint megtörténik az értékpapírok átruházása vagy elszámolása.

A folyamat nem mindig egyszerű. Egy külföldi bróker megkövetelheti a dokumentumok fordítását, az örökös azonosítását és további ellenőrzéseket. Ha a család azt sem tudja, hol volt az elhunytnak számlája, a felkutatás bonyolult lehet. Mégis van egy fontos előny: a befektetési infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a jogosult örökös igazolja a jogállását, és együttműködést kérjen az intézménytől.

Ezen a ponton a hagyományos részvények jelentősen eltérnek a saját tárcában tartott Bitcointól. Nem arról van szó, hogy az egyik örökölhető, a másik pedig nem. A különbség abban rejlik, hogy ki és milyen feltételek mellett tudja az átruházást a gyakorlatban végrehajtani.

Bitcoin: vagyon olyan kezelő nélkül, aki kiadhatná

A Bitcoin olyan rendszerként jött létre, amely lehetővé teszi digitális érték átruházását központi hatóság nélkül. A bitcoinokra vonatkozó bejegyzések a blockchainen találhatók. Az érvényes tranzakciók létrehozásának lehetősége azonban kriptográfiai kulcsokhoz kötődik. Ha a befektető saját tárcában tartja a Bitcoint, e kulcsok feletti ellenőrzésért maga felel.

Gyakran mondják, hogy a Bitcoin a hardvertárcán van tárolva. Technikailag ez leegyszerűsítés. A Bitcoin a blockchain-hálózatban lévő bejegyzésként létezik; a hardvertárca azokat a kulcsokat védi, amelyekkel rendelkezni lehet felette. Ugyanígy a seed phrase általában lehetővé teszi a szükséges kulcsok újbóli levezetését és a hozzáférés visszaállítását.

A tulajdonos halála után a blockchain nem áll le, és a Bitcoin sem tűnik el. Ha azonban senkinek sincsenek meg a kulcsok vagy a helyreállítási adatok, előfordulhat, hogy nincs mód a pénzeszközök átruházására. A közjegyző meghatározhatja az örököst, a bíróság megerősítheti a jogait, de egyik döntés sem képes önmagában létrehozni a hiányzó privát kulcsot.

Ezzel eljutunk a decentralizáció paradoxonához. Amíg a befektető él, a közvetítőtől való függetlenség nagy előny lehet. Halála után azonban ugyanez a függetlenség akadállyá válhat a család számára.

A tőzsdén tartott kriptovaluták más esetet jelentenek

Nem minden kriptovaluta van saját tárcában. A befektetők jelentős része kriptotőzsdéket és más szolgáltatókat vesz igénybe, amelyek letétben tartják az eszközöket. Egy ilyen számla esetében a helyzet a hagyományos brókeréhez hasonlóbb lehet. A szolgáltató ismeri az ügyfél személyazonosságát, nyilvántartja az egyenlegeit, és haláleset esetére kialakított eljárással rendelkezhet.

A Coinbase például nyilvános súgójában leír egy folyamatot, amelyben a jogosult személyek benyújtják a halotti anyakönyvi kivonatot, a hagyatéki eljárás dokumentumait, a személyazonosság igazolását és az eszközök átruházására vonatkozó utasításokat. A konkrét követelmények országonként és szolgáltatásonként változhatnak. A lényeg az, hogy a vagyon nem az elhunyt jelszavának egyszerű közlésével, hanem a jogi igény ellenőrzésén keresztül száll át.

Ebből azonban nem következik, hogy minden tőzsdei számla automatikusan könnyen örökölhető. Az üzemeltetőnek eltérő feltételei lehetnek, a számla ismeretlen lehet, a dokumentáció hiányozhat, és egy külföldi joghatóság bonyolíthatja az eljárást. A családnak ezért legalább azt tudnia kellene, mely platformokat használta az örökhagyó.

A gyakorlatban így a kriptoörökségnek két eltérő típusa van. A szolgáltatónál letétben tartott eszközöknél a fő probléma a tulajdonos azonosítása, a dokumentáció és az intézmény együttműködése. Saját tárca esetén a jogi oldal mellett alapvető a kriptográfiai hozzáférés biztonságos megszerzése is.

Mikor kezdtek foglalkozni a digitális eszközök öröklésével

Az emberek évezredek óta örökölnek vagyont. Az internetes szolgáltatások megjelenésével azonban új kérdés merült fel: mi történik valakinek a halála után az e-mailjeivel, a fényképeivel, a felhőtárhelyével vagy a digitális fiókjával? A probléma nem a Bitcoinnal kezdődött. A kriptovaluták csupán olyan helyzetbe juttatták, amelyben a digitális hozzáférés közvetlen ellenőrzést jelenthet jelentős pénzügyi érték felett.

A Bitcoin 2009-es elindítása után a saját tárcákat gyakran műszakilag jártas felhasználók kezelték, és a rendszeres hagyatéktervezés nem volt fő téma. A Bitcoin árának emelkedésével és a piac bővülésével azonban egyre többen kezdtek foglalkozni azzal, hogyan adják tovább ne csak a tulajdont, hanem a hozzáférési adatokat is.

Jelentős lépések a kriptovalutákon kívül is történtek. Az Egyesült Államokban 2015-ben született meg a RUFADAA mintatörvény, amely a mások vagyonát kezelő személyek digitális eszközökhöz és kommunikációhoz való hozzáférését szabályozza. Németországban 2018-ban a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) döntött egy jelentős perben az örökösök Facebook-fiókhoz való hozzáféréséről. Nem a Bitcoinról volt szó, de fontos jelzés volt arra, hogy a digitális fiókok a hagyaték tágabb jogi rendezésének részei lehetnek.

Európában a további fejlődés egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a kriptoszolgáltatók szabályozására. Az ügyfelek fokozottabb azonosítása és a nyilvántartás a szabályozott társaságoknál segíthet az örökösöknek az eszközök felkutatásában. Ez azonban nem helyettesíti az öröklési jog szabályait, és végképp nem képes visszaállítani egy saját tárca elveszett kulcsait.

Hogyan működik a kriptovaluták öröklése Csehországban

Csehországban a Bitcoin és más elterjedt kriptoeszközök nincsenek kizárva az öröklésből csak azért, mert nem bankbetétek és nem hagyományos értékpapírok. Ha az elhunyt vagyonát képezik, a hagyaték részét alkotják, és az öröklési jog általános szabályai vonatkoznak rájuk.

A hagyatéki eljárásban lényeges megállapítani, milyen eszközökkel rendelkezett az örökhagyó, ki örökli őket, és mekkora volt az értékük az eljárás szempontjából. A kriptovaluták esetében gondot okozhat a létezésük és a tulajdonjog igazolása. Egy nyilvános blockchain-cím ugyanis önmagában nem árulja el, ki a jogi tulajdonosa. Segíthetnek a tőzsdei kivonatok, a vásárlási nyilvántartások, a tranzakciós előzmények és egyéb dokumentumok.

A kriptovaluták ára ráadásul gyorsan változhat. A hagyaték értékelésénél ezért fontos a vonatkozó irányadó időpontot és a piaci érték hiteles forrását alkalmazni; nem lehet egyszerűen átvenni bármilyen későbbi árfolyamot egy befektetési alkalmazásból.

Maga az öröklés Csehországban általában mentes a jövedelemadó alól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az örökölt kriptoeszközökkel való minden további rendelkezés automatikusan adómentes lesz. Az öröklés és az azt követő eladás két különböző esemény. Jelentős mentes jövedelmek esetén ráadásul külön bejelentési kötelezettség is keletkezhet.

2025. február 15-től a cseh jövedelemadó-törvény a kriptoeszközök átruházásából származó egyes jövedelmek mentességére vonatkozó szabályokat is tartalmaz. A kiválasztott kriptoeszközökre hároméves időteszt és értékteszt vonatkozik; a szabályok kivételeket és korlátozásokat tartalmaznak. Egyenes ági rokon vagy házastárs utáni öröklés esetén meghatározott feltételek mellett a hároméves határidőbe beleszámít az az időszak is, amíg az eszköz az elhunyt tulajdonában volt. 2026-ban ugyanakkor a kriptoeszközöknél továbbra is érvényes a 40 millió koronás határ a vonatkozó mentességre, míg az értékpapíroknál ezt a határt 2026. január 1-jétől eltörölték.

Példa: Az apa 2020-ban vásárolt Bitcoint, a fia pedig az apja halála után, 2026-ban örökli. Ha az eszköz és a helyzet megfelel a törvényi feltételeknek, a fiúnál egy későbbi eladáskor az apa tartási ideje is beszámíthat. Ez lényeges különbség ahhoz az elképzeléshez képest, hogy az örökösnek mindig elölről kell kezdenie a három év számolását. A konkrét adózási eredményt azonban további feltételek és a mentesség esetleges korlátozásai is befolyásolják.

Németország: hasonló öröklési elvek, eltérő adószabályok

Németországban az öröklési jog a BGB polgári törvénykönyvön alapul. Az alapgondolat hasonló, mint Csehországban: az örökösre a vonatkozó szabályok szerint átszáll az elhunyt vagyoni helyzete. Ez a kriptovalutákat is magában foglalhatja. Azonban egy német öröklési határozat sem oldja meg azt a helyzetet, amikor a családnak nincs hozzáférése a privát kulcsokhoz.

Jelentős különbség van az adózásban. Németországban külön öröklési és ajándékozási adó létezik. Ez nem jelenti azt, hogy minden örökség adóköteles. A törvény a rokoni kapcsolattól függő mentes összegekkel és további feltételekkel dolgozik. Házastárs vagy bejegyzett élettárs esetén például az alapvető személyi mentes összeg 500 000 euró, gyermek esetén 400 000 euró. Adó csak a vonatkozó határok felett és a további szabályok figyelembevétele után keletkezhet.

Képzeljünk el két családot azonos nagyságú kriptoportfólióval. Az egyik Csehországban, a másik Németországban intézi az öröklést. A portfólió értéke és a hozzáférési problémák is azonosak lehetnek, az örökség megszerzésének adózási következményei azonban eltérhetnek. Éppen ez mutatja, hogy a globális blockchain nem jelent globálisan egységes öröklési jogot.

Egyesült Államok: digitális örökség és az egyes államok eltérő szabályai

Az Egyesült Államokban a helyzet többrétegű. A hagyatéki eljárást és a hagyaték kezelését nagyrészt az egyes államok joga szabályozza. Emellett léteznek szövetségi adószabályok, valamint a digitális eszközökhöz való hozzáférésre vonatkozó külön jogi szabályozások is.

A 2015-ben közzétett RUFADAA mintatörvény a hagyatéki gondnokok és más megbízott személyek jogosultságaival foglalkozik a digitális szolgáltatások üzemeltetőivel való kapcsolattartás során. Létezése azonban nem jelenti azt, hogy a gondnok megszerezhetné az elveszett privát Bitcoin-kulcsokat. Elsősorban ott alkalmazható, ahol létezik olyan szolgáltató, amely a törvényi szabályok szerint hozzáférhetővé tehet bizonyos adatokat vagy egy fiókot.

Az amerikai adórendszer ugyanakkor megkülönbözteti az esetleges hagyatéki adót és a vagyon későbbi eladásának adóztatását. Örökölt vagyon esetén a szövetségi tőkenyereségadó szempontjából általában új kiinduló adóalapot határoznak meg a halál napján érvényes piaci ár, illetve egy másik, törvény által megengedett értékelési nap szerint. Ezt step-up in basis-nek nevezik. Az örökös számára ez lényeges lehet, ha az eszköz értéke az elhunyt élete során jelentősen megnőtt.

Példa: Egy befektető 10 000 dollárért vásárolt Bitcoint. Halála napján a Bitcoin értéke 90 000 dollár volt. Ha az adott örökségnél a halál napján érvényes piaci érték szokásos szabályát alkalmazzák, a későbbi eladás szempontjából a kiinduló adóalap általában 90 000 dollár lesz, nem pedig az eredeti 10 000. Ez nem jelent automatikusan nulla adót minden esetben: léteznek feltételek, kivételek, valamint lehetséges szövetségi és állami kötelezettségek.

A cseh időteszt és a kiinduló adóalap amerikai szabályozása közötti különbség jó példa arra, hogy az államok ugyanazt a helyzetet eltérő adózási eszközökkel kezelhetik.

Mi a helyzet, ha egy cseh állampolgár Németországban él, a kriptovalutái pedig egy amerikai tőzsdén vannak

Képzeljünk el egy cseh állampolgárt, aki sok éve Németországban él, ott van a családja, és egy külföldi kriptoplatformon keresztül fektet be. Gyermekei cseh állampolgárok, és a család egy része még mindig Csehországban él. Melyik ország fogja intézni az öröklést?

Az Európai Unióban létezik az öröklésről szóló 650/2012/EU rendelet, amelyet 2015. augusztus 17-től alkalmaznak a részt vevő tagállamokban. Az alapszabály szerint az elhunyt halálakor fennálló szokásos tartózkodási helye a döntő. Bizonyos feltételek mellett valaki az öröklésére az állampolgársága szerinti állam jogát is választhatja. A rendelet emellett létrehozta az európai öröklési bizonyítványt, amely segíthet az örökösi jogállás igazolásában egy másik tagállamban.

Ha tehát egy cseh állampolgár hosszú ideje Németországban él, nem szabad automatikusan feltételezni, hogy az egész eljárás pusztán az útlevele miatt a cseh jog szerint zajlik. A konkrét körülmények és az esetleges érvényes jogválasztás a fontosak. Az amerikai tőzsdének ugyanakkor saját eljárásai lehetnek a dokumentumok elismerésére és a számla hozzáférhetővé tételére.

Még fontosabb elválasztani az öröklési jogot az adójogtól. Az öröklésről szóló európai rendelet nem harmonizálja az adózási kérdéseket. Egy dolog tehát az, hogy melyik jog szerint határozzák meg az örököst. Másik dolog, hogy hol és milyen feltételek mellett keletkezhetnek adókötelezettségek.

Mi történik a Bitcoinnal, ha senki sem ismeri a seed phrase-t

Képzeljük el, hogy a család megtalálja a hardvertárcát. Tudják, hogy az elhunyt Bitcoint kezelt rajta, de nem ismerik sem a PIN-t, sem a helyreállító seed phrase-t. Maga a készülék nem azonos a pénzeszközökhöz való hozzáféréssel. Ha a kulcsokról máshol biztonságos mentés készült, lehetséges lehet a helyreállítás. Ha egyáltalán nem érhetők el, az átruházás gyakorlatilag lehetetlen lehet.

A nyilvános blockchain lehetővé teszi egy adott cím egyenlegeinek és előzményeinek követését, ha ismerjük a címet. Nem tartalmaz azonban olyan központi funkciót, amely halotti anyakönyvi kivonat vagy bírósági határozat alapján új kulcsot adna az örökösnek. A Bitcoin-hálózatnak sincs olyan üzemeltetője, amely egyetlen, felhívható társaságként létezne.

Néha arról beszélnek, hogy az elveszett bitcoinok megsemmisültek. Pontosabb azt mondani, hogy továbbra is nyilván vannak tartva a blockchainen, de a szükséges kulcs nélkül senki sem tudja elkölteni őket. Gazdasági szempontból így tartósan kikerülhetnek a forgalomból.

Ezt a helyzetet nem lehet azzal az egyszerű tanáccsal megoldani, hogy a seed phrase-t írjuk be egy hagyományos e-mailbe vagy egy megosztott dokumentumba. Így ugyan a család hozzáférhetne, de egy támadó is megszerezhetné a hozzáférést még a tulajdonos életében.

Örökölheti a Bitcoint több ember is

Képzeljük el, hogy egy befektetőnek két bitcoinja és két gyermeke van. Első ránézésre egyszerű felosztás kínálkozik: mindkét gyermek kap egy bitcoint. A gyakorlatban azonban lehetnek további eszközök, kötelezettségek, eltérések az örökrészek nagyságában, vagy az egyik örökös inkább pénzt szeretne kapni.

A Bitcoin nagyon kis egységekre osztható. Technikai szempontból tehát nem probléma minden örökösnek más összeget küldeni. A lényeg azonban az, hogy az ilyen átruházás csak a vonatkozó hagyatéki eljárással összhangban történjen meg, és egyértelmű legyen, ki jogosult végrehajtani.

A kriptovaluták saját tárolása esetén ráadásul felmerül a biztonság kérdése a hagyaték rendezése alatt. Ha egyetlen ember ismeri a seed phrase-t, a többiek beleegyezése nélkül is rendelkezhet a pénzeszközök felett. Az átruházás technikai lehetősége azonban nem jelenti azt, hogy ennek a személynek erre jogi felhatalmazása is van. Az örökléshez ezért nemcsak jó kulcsok, hanem jó szabályok is kellenek.

Hogyan készüljünk fel a kriptovaluták öröklésére

A digitális örökség rendezésének legésszerűbb időpontja nem a tulajdonos halála után van, hanem akkor, amikor ő maga még el tudja magyarázni, mi van a birtokában, és hogyan van védve a vagyona. Egy előkészített terv ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a család már ma korlátlan hozzáférést kap.

Az alap az eszközök és szolgáltatások áttekintése. A családnak vagy a kijelölt kezelőnek tudnia kell, hogy léteznek számlák konkrét szolgáltatóknál, saját tárcák, esetleg további digitális eszközök. Hasznos a megszerzés előzményeit, valamint az értékeléshez vagy az esetleges adózási megítéléshez szükséges dokumentumokat is megőrizni.

A második lépés a jogi utasítások megadása. A végrendelet meghatározhatja, ki kapja a vagyont, de önmagában nem helyettesíti a hozzáférés technikai tervét. Ennek a két résznek egymásra kell épülnie. A biztonsági adatokat általában célszerű a könnyen hozzáférhető dokumentumoktól elkülönítve tárolni, és az átadásukat úgy beállítani, hogy illetéktelen személy ne élhessen vissza velük.

Nagyobb összegeknél fejlettebb megoldásoknak is lehet értelme, például a több aláírásos tárcának, az úgynevezett multisignek. Ez egy tranzakció végrehajtásához több kulcs jóváhagyását is megkövetelheti. A helyesen megtervezett megoldás így csökkenti az egyetlen embertől vagy egyetlen eszköztől való függést. Önmagában azonban nem helyettesíti a jogi dokumentumokat, a gondos tesztelést és a helyreállítás egyértelmű menetét.

Fontos az érthetőség is. Egy technikailag tökéletes megoldás is kudarcot vallhat, ha az örökösök nem értik. A hozzáférési utasításoknak ezért ellenőrizhetőnek és végrehajthatónak kell lenniük olyan ember számára is, aki nem blockchain-szakértő.

Megoldhatják egyszer az öröklést az okos szerződések

A blockchain az automatizált szabályok lehetőségét is megnyitja. Egyes rendszerek lehetővé tehetnek több jogosult aláírást, időzárakat vagy olyan mechanizmusokat, amelyek előre meghatározott feltételek mellett lehetővé teszik a hozzáférés helyreállítását. Első ránézésre úgy tűnhet, elég lenne létrehozni egy okos szerződést (smart contract), amely a tulajdonos halála után elküldi a kriptovalutáit az örökösöknek.

A valóság bonyolultabb. A blockchain önmagában nem képes megbízhatóan megállapítani, hogy valaki meghalt-e. Valamilyen külső információforrásra vagy előre meghatározott mechanizmusra kellene támaszkodnia. Ez tévedhet, visszaélhetnek vele, vagy meghibásodhat. Az automatikus átruházás ráadásul nem feltétlenül felel meg az összes jogosult örökös jogainak és a vonatkozó öröklési jog szabályainak.

A legnagyobb jövőbeli előny ezért nem feltétlenül a közjegyzők vagy a bíróságok teljes kiiktatásában rejlik. Valószínűbb a jogi folyamat összekapcsolása a digitális kulcsok kezelésének biztonságosabb módszereivel. A technológia megkönnyítheti a jogos átruházás végrehajtását, de önmagában nem határozza meg, kinek van joga örökölni.

Összegzés

A kriptovaluták megváltoztatják azt, ahogyan értéket birtokolhatunk és átruházhatunk. A Bitcoin lehetővé teszi vagyon tartását bank, bróker és központi kezelő nélkül. Éppen ez a tulajdonság azonban az öröklésnél egyben az egyik legnagyobb kockázata is.

Ha hagyományos részvényeket örökölünk, jogi igényünket igazolhatjuk az illetékes intézménynél. Ha saját tárcában tartott Bitcoint örökölünk, ugyanez a jogi igény semmit sem érhet, ha nem tudunk hozzáférni a kulcsokhoz. A kriptovaluta-tulajdonos valódi felelőssége ezért nem ér véget a biztonságos vásárlással és tárolással. Kiterjed a következő generációknak való átgondolt átadásra is.

A digitális örökség jövője talán egyszerűbb tárcákat, jobb hozzáférés-helyreállítási lehetőségeket és a blockchaint a hagyományos jogrendszerrel összekapcsoló szolgáltatásokat hoz. Az alapkérdés azonban ugyanaz marad: nem elég tudni, mi van a birtokunkban. Arról is gondoskodnunk kell, hogy egyszer valóban átvehessék azok, akikre a vagyonunkat hagyni szeretnénk.

Ez a szöveg kizárólag tájékoztató és oktatási célokat szolgál, és nem minősül befektetési, jogi vagy adótanácsadásnak. A kriptoeszközök volatilisek, és a teljes befektetett összeget elveszítheti.