Mi határozza meg a kriptovaluták árát?
Az egyik kriptovaluta néhány fillérbe kerül, a másik több ezer euróba. Míg az egyik fokozatosan drágul, a másik ára néhány óra alatt jelentősen megváltozhat. Önmagában az ár megtekintése azonban nem elég ahhoz, hogy megértsük, hogyan értékeli a piac az adott eszközt, és milyen könnyen lehet eladni.
A kriptovaluta ára a kereskedés során alakul ki. Befolyásolja az elérhető érmék vagy tokenek mennyisége, a vevők érdeklődése és a tulajdonosok eladási hajlandósága. Az is számít, mekkora ügyletet képes a piac befogadni az ár jelentős elmozdulása nélkül. Ha értjük ezeket az összefüggéseket, könnyebben megkülönböztetjük egyetlen token árát a teljes forgalomban lévő kínálat értékelésétől, és megértjük, miért nem gyakorol ugyanaz a hír minden alkalommal ugyanolyan hatást a piacra.
Az ár az ügylet során alakul ki
A megbízási könyvvel működő tőzsdén a vételi és eladási ajánlatok találkoznak. A vevő meghatározza, mennyit hajlandó fizetni, míg az eladó azt az árat határozza meg, amelyen el szeretne adni. Az ügylet akkor jön létre, amikor árelképzeléseik találkoznak. A megbízási könyv a még végre nem hajtott megbízásokat rögzíti, míg az ügyletek előzményei a már lezajlott tranzakciókat mutatják.
Gyakran halljuk, hogy az ár azért emelkedik, mert több a vevő, mint az eladó. Minden megvalósult ügylethez azonban mindkét félre szükség van. Elsősorban az a döntő, mekkora mennyiséggel szeretnének kereskedni, és mennyire hajlandók elfogadni az elérhető árakat.
Ha a vevők fokozatosan kimerítik a legolcsóbb eladási ajánlatokat, és továbbra is vásárolni szeretnének, a további ügyletek magasabb áron jöhetnek létre. Sürgető eladások esetén viszont fokozatosan eltűnhetnek a legmagasabb vételi ajánlatok, és az ár csökkenhet. Így egyetlen nagy szereplő nagyobb hatással lehet a piacra, mint sok kisbefektető.
A képernyőn látható szám ráadásul jelentheti az utolsó ügylet árát vagy több piac adataiból összeállított tájékoztató értéket is. Ezért nem feltétlenül felel meg annak az árnak, amelyen éppen meg lehet vásárolni vagy el lehet adni a kívánt teljes kriptovaluta-mennyiséget.
Egy konkrét ügyletnél az aktuális ajánlatok, az ügylet mérete és a díjak számítanak. A legjobb vételi és eladási ajánlat közötti különbséget spreadnek nevezzük.
Ugyanazzal a kriptovalutával a különböző kereskedési platformokon kissé eltérő áron kereskedhetnek. Az árak közeledését az arbitrázs segíti elő, vagyis a piacok közötti árkülönbségek kihasználása. A díjak, az átutalások sebessége és egyéb költségek miatt azonban önmagában az árkülönbség még nem garantál elérhető nyereséget.

A kínálat nem csupán a tokenek teljes száma
A kriptovaluták kínálatánál meg kell különböztetni a maximális mennyiséget, a forgalomban lévő egységek számát és a ténylegesen eladásra kínált mennyiséget. A tulajdonosnak lehetnek érméi a tárcájában, de a jelenlegi áron nem feltétlenül akarja eladni őket. A forgalomban lévő kínálatra vonatkozó adat ezért önmagában nem mutatja meg, mennyi kriptovalutát lehet éppen megvásárolni a tőzsdén feltüntetett áron.
A Bitcoin a protokoll jelenlegi szabályai szerint nagyjából 21 millió érmés végső korláttal rendelkezik. Új bitcoinok előre meghatározott, fokozatosan csökkenő ütemben keletkeznek.
Az úgynevezett halving csökkenti a kibányászott blokkért kifizetett új bitcoinok mennyiségét, és ezzel a kibocsátásuk ütemét is. A már létező bitcoinok mennyiségét és a tárcákban lévő egyenlegeket azonban nem felezi meg. A korlátozott kínálat ugyanakkor önmagában nem garantálja az ár emelkedését. Az a fontos, hogy fennmarad-e az érdeklődés a kriptovaluta iránt.
Más kriptovaluták eltérő szabályokkal rendelkezhetnek. Új tokenek keletkezhetnek például a hálózat biztosításáért járó jutalomként. A korábban létrehozott egységek egy része átmenetileg zárolva lehet, majd később felszabadulhat.
Egyes projektek tokenégetést is alkalmaznak, amelynek során a tokeneket véglegesen kivonják a felhasználható kínálatból. Maga az égetés azonban még nem jelenti azt, hogy a tokenek teljes mennyisége csökken, ha közben újak is keletkeznek.
Az ár megértéséhez ezért fontos a kínálat időbeli alakulását is követni. A tokenek tervezett felszabadítása növelheti az eladásra elérhető mennyiséget. Árhatása azonban a tulajdonosok viselkedésétől és a kereslettől függ. Egy előre ismert eseményt ráadásul a kereskedők már a bekövetkezése előtt figyelembe vehetnek.
A keresletet a felhasználás és a várakozások alakítják
A kriptovaluta iránti érdeklődés fakadhat a gyakorlati felhasználásából. Valakinek értékátutaláshoz vagy hálózati díjak kifizetéséhez van rá szüksége, más hosszú távon szeretné tartani. Egy további vevő arra számít, hogy később magasabb áron adja el. Ugyanazon a piacon így különböző motivációk és befektetési időtávok találkoznak.
A keresletet befolyásolhatják a hálózat technikai fejlesztései, új szolgáltatások vagy befektetési termékek elérhetősége, a további fejlődésbe vetett bizalom, valamint a közösségi médiában kapott figyelem is.
A kriptovalutához való könnyebb hozzáférés új érdeklődőket vonzhat, míg a bizalom elvesztése csökkentheti a vásárlási hajlandóságot. Egy új funkció bejelentése azonban nem jelent automatikusan áremelkedést. A piac kételkedhet a tényleges felhasználásában, vagy már előre számolhat a hasznával.
Képzeljünk el egy projektet, amely együttműködést jelent be egy ismert céggel. Egy ilyen hír jelentőségének megítéléséhez tudni kell, mit hoz valójában az együttműködés, és teremt-e okot az adott token használatára.
A technológia iránti érdeklődés ugyanis önmagában még nem magyarázza meg, miért kellene nőnie az adott token iránti keresletnek. Hasonlóképpen a projektet követő emberek száma sem felel meg annak a pénzösszegnek, amelyet hajlandók lennének kifizetni a tokenjeiért.

A likviditás dönti el ügyletünk árát
A likviditás azt fejezi ki, milyen könnyen lehet egy eszközt megvásárolni vagy eladni anélkül, hogy az ára jelentősen elmozdulna. Likvid piacon általában elegendő ellenfél áll rendelkezésre a tervezett ügyletmérethez, és kisebb a különbség a vételi és az eladási ár között.
Fontos a piac azon képessége is, hogy folyamatosan pótolja az ajánlatokat, és a kereskedés iránti fokozott érdeklődés mellett is elegendő ellenfelet tartson fenn.
Az elérhető ajánlatok hatását egy egyszerű példa mutatja be. Tegyük fel, hogy egy modelltőzsdén a következő eladási megbízások vannak. A vásárlás során nem változnak, és az áttekinthetőség kedvéért a díjakat figyelmen kívül hagyjuk.
100 token
Ár tokenenként: 10,00 EUR
Ár a teljes mennyiségre: 1 000 EUR
200 token
Ár tokenenként: 10,10 EUR
Ár a teljes mennyiségre: 2 020 EUR
200 token
Ár tokenenként: 10,40 EUR
Ár a teljes mennyiségre: 2 080 EUR
Ha azonnal 500 tokent szeretnénk vásárolni, és az összes felsorolt ajánlatot elfogadjuk, összesen 5 100 eurót fizetünk. Az átlagos vételár tokenenként 10,20 euró lesz, noha kezdetben a legjobb eladási ajánlat 10 euró volt.
A vásárlás utolsó része 10,40 eurós áron valósul meg. Átlagosan tehát két százalékkal drágábban vásárolunk, mint az eredetileg elérhető legjobb áron.
A várt és a ténylegesen elért ár közötti különbséget árcsúszásnak, angolul slippage-nek nevezzük. Nagyobb megbízásnál abból adódhat, hogy az ügyletet fokozatosan, több árszinten lévő ajánlatokkal szemben hajtják végre. A gyakorlatban ráadásul az árak magának a megbízásnak a végrehajtása közben is változhatnak.
Az elmúlt nap magas kereskedési forgalma ugyanakkor önmagában nem garantálja, hogy éppen most könnyen eladhatunk nagyobb mennyiségű kriptovalutát. A forgalom a múltbeli aktivitást írja le, míg egy új ügylethez jelenleg elérhető ellenfelekre van szükségünk.
Még egy terjedelmes megbízási könyv sem feltétlenül elegendő, ha az ajánlatok a jelenlegi ártól messze összpontosulnak. Elsősorban az ár közelében elérhető mennyiség a lényeges.
Mit fejez ki a piaci kapitalizáció
A piaci kapitalizáció, amelyet gyakran az angol market cap kifejezéssel jelölnek, segít összehasonlítani az egyes kriptovaluták méretét.
Egy egység árának és a forgalomban lévő egységek számának szorzataként számítják ki. Az értelmes összehasonlításhoz összevethető kínálati és áradatokat kell használni. Maga a kapitalizáció azonban nem határozza meg, hogy a kriptovaluta alulértékelt, minőségi vagy biztonságos-e.
Piaci kapitalizáció = egy token ára × a forgalomban lévő tokenek száma
Képzeljünk el egy kriptovalutát 100 millió forgalomban lévő tokennel és 10 eurós árral. Piaci kapitalizációja egymilliárd euró. Ha azonos tokenmennyiség mellett az ár 11 euróra emelkedik, a kapitalizáció eléri az 1,1 milliárd eurót.
A 100 millió eurós különbség azonban nem jelenti azt, hogy a befektetőknek éppen ennyi pénzt kellett újonnan vásárlásokba fektetniük.
A megváltozott piaci árat a számítás során az összes forgalomban lévő egységre alkalmazzák, beleértve azokat is, amelyekkel egyáltalán nem kereskedtek. A kapitalizáció ezért nem a korábbi befektetések összegét jelenti, és nem is olyan pénztartalékot, amelyet a tulajdonosok közösen felvehetnének.
Ugyanígy nem feltételezhető, hogy mindenki el tudná adni a tokenjeit az utoljára közzétett áron. A nagy volumenű eladások fokozatosan kimerítenék az elérhető vételi ajánlatokat, és csökkenthetnék az árat.
Éppen itt kapcsolódik össze a piaci kapitalizáció a likviditással. A magas értékelés önmagában nem mutatja meg, mennyi pénzt lehet ténylegesen szerezni nagyobb mennyiségű kriptovaluta eladásával.
Az egységár ráadásul azt a félrevezető benyomást keltheti, hogy egy néhány filléres tokennek nagyobb tere van a növekedésre, mint egy több száz eurós tokennek. Fontos azonban a forgalomban lévő tokenek mennyisége is. A különbséget a következő modellszerű összehasonlítás mutatja be.
Egy token ára
Kriptovaluta A: 0,01 EUR
Kriptovaluta B: 100 EUR
A forgalomban lévő tokenek száma
Kriptovaluta A: 100 milliárd
Kriptovaluta B: 1 millió
Piaci kapitalizáció
Kriptovaluta A: 1 milliárd EUR
Kriptovaluta B: 100 millió EUR
Az A kriptovaluta egy tokenjének ára jóval alacsonyabb, de forgalomban lévő kínálatát tízszer magasabbra értékelik.
Ha az ára azonos tokenszám mellett egy euróra emelkedne, az 100 milliárd eurós piaci kapitalizációnak felelne meg.
Ez nem előrejelzés, és nem is bizonyítéka annak, hogy ilyen növekedés lehetetlen. A példa azonban megmutatja, miért kell egy olyan árcélt, mint a „legalább egy euró tokenenként”, a kriptovaluta teljes értékelésének összefüggésében megítélni.
Miért érdemes a jövőbeli kínálatot is figyelni
Egyes projekteknél a tokeneknek csak kisebb része van forgalomban, míg a többi felszabadításra vár. A piaci kapitalizáció mellett ezért találkozhatunk a teljesen hígított értékelés mutatójával is, angolul fully diluted valuation, röviden FDV.
Ez a mutató a tokenek szélesebb kínálatát a jelenlegi egységárukon számolja át. Az adatszolgáltatók ennek során a teljes vagy a maximális kínálattal dolgozhatnak, ezért fontos ellenőrizni az alkalmazott módszertant.
Képzeljünk el egy projektet 100 millió forgalomban lévő tokennel, egymilliárd tokenes maximális kínálattal és egységenként 10 eurós árral.
Piaci kapitalizációja egymilliárd euró. Ha az FDV kiszámításához a maximális kínálatot használjuk, tízmilliárd eurót kapunk.
A számítás csupán azt mutatja meg, mekkora lenne ennek a tokenmennyiségnek az értékelése a jelenlegi áron. Nem jelzi előre, mennyibe fognak kerülni a tokenek a felszabadításuk után.
A két adat közötti különbség az elérhető mennyiség lehetséges jövőbeli változására hívja fel a figyelmet. Ennek megítéléséhez ismerni kell a felszabadítás ütemezését, valamint azt is, kihez kerülnek a tokenek.
A nagyobb kínálat változatlan kereslet mellett nyomást gyakorolhat az árra. A tényleges eredmény azonban attól is függ, hogy az újonnan elérhetővé vált tokeneket tulajdonosaik eladják-e, és mekkora lesz irántuk az érdeklődés.

Miért lehetnek ilyen hevesek az árkilengések
Az ár ingadozásának mértékét volatilitásnak nevezzük. A vizsgált időszakban bekövetkező jelentős árváltozások magasabb volatilitást jelentenek, mint a viszonylag nyugodt alakulás. Ez az adat azonban önmagában nem mutatja meg, hogy a következő ármozgás emelkedő vagy csökkenő lesz-e.
A kriptovalutáknál az ingadozáshoz egyszerre több tényező is hozzájárulhat.
Az egyik a befektetők változó bizalma. Egy szolgáltatás elleni támadásról, technikai problémáról, valamely ország szabályainak változásáról vagy jelentős üzleti együttműködésről szóló hír gyorsan megváltoztathatja a piac várakozásait.
Lényeges a várt és a ténylegesen közzétett információ közötti különbség is. Egy kedvező hír nem feltétlenül vált ki emelkedést, ha a piac már számolt vele, vagy még jobb eredményre számított. Ármozgást akár egy ellenőrizetlen információ is okozhat, mégpedig még azelőtt, hogy sikerülne kideríteni a valós helyzetet.
További tényező a kriptopiac kapcsolódása a tágabb pénzügyi környezethez. A kamatlábak és a befektetők kockázatvállalási hajlandósága a kriptovalutákat is befolyásolhatják.
A Nemzetközi Valutaalap által közzétett kutatás összefüggést ír le az amerikai monetáris politika szigorítása, a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának változása és a kriptopiac esése között. (forrás: The Crypto Cycle and US Monetary Policy, IMF, 2023).
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kamatemelésnek az összes kriptovaluta azonnali és ugyanolyan mértékű eséséhez kell vezetnie.
Az ármozgásokat a tőkeáttétel is felerősítheti. Segítségével a kereskedő nagyobb kitettséget szerez az árváltozásokkal szemben, mint amekkora a saját befektetett eszközeinek megfelelne.
Kedvezőtlen alakulás és elégtelen fedezet esetén a kereskedési platform kényszerűen lezárhatja a pozícióját.
Az emelkedésre fogadó pozíciók likvidálása növelheti az eladási nyomást az adott piacon. Az esésre fogadó pozíciók lezárása ezzel szemben további vételi nyomást hozhat.
Ennek során fontos különbséget tenni a valódi kriptovalutákkal kölcsönvett forrásokból folytatott kereskedés és a származtatott termékek között, amelyek szerződésen keresztül biztosítanak kitettséget az árral szemben.
Egy származtatott pozíció lezárása ugyanis nem jelenti automatikusan ugyanannyi valódi érme eladását. A származtatott piac azonban szintén hozzájárulhat a szélesebb ármozgásokhoz.
Az árreakció mértékét végül az elérhető likviditás is befolyásolja. Egy nagy megbízás kevéssé likvid piacon jelentősebb hatással lehet, és bizonytalan időszakokban a szereplők ajánlataik egy részét visszavonhatják.
Az, hogy a kriptovalutákkal folyamatosan lehet kereskedni, nem garantálja az ellenfelek azonos elérhetőségét a nap bármely órájában. Ezért a magas piaci kapitalizáció sem garancia a stabil árfolyam-alakulásra.
Hogyan helyezzük összefüggésbe az ármozgást
Egy jelentős emelkedés vagy esés követésekor segít feltenni néhány kérdést. Megváltoztak a magáról a projektről szóló információk, a kínálatának szabályai, az egész piac feltételei, vagy elsősorban a szereplők kereskedési hajlandósága?
Ugyanannak a grafikonon látható mozgásnak különböző okai lehetnek, és egyetlen főcím nem feltétlenül ragadja meg az összes összefüggést.
Az ár mellett ezért érdemes a forgalomban lévő és a jövőbeli kínálatot, valamint a likviditásról elérhető információkat is követni.
A híreknél fontos megkülönböztetni a bejelentett szándékot a ténylegesen végrehajtott változástól. Jelentős százalékos mozgásoknál pedig ismernünk kell a kiinduló árat és a vizsgált időszakot is.
Az egy centről két centre történő emelkedés ugyan százszázalékos értéknövekedést jelent, önmagában azonban semmit sem árul el a mozgás okáról, sem arról, hogy lehetséges-e nagyobb mennyiségű tokent eladni.
A piac értékelésének ez a megközelítése nem nyújt bizonyosságot a további alakulásról. Segít azonban pontosabb kérdéseket feltenni, és jobban megérteni, mit jelentenek valójában az egyes adatok.
Összegzés
A kriptovaluta ára konkrét ügyletek során alakul ki, amelyekben a vevők érdeklődése találkozik a tulajdonosok eladási hajlandóságával. A kínálat meghatározza az elérhető mennyiséget és annak alakulását, míg a kereslet a gyakorlati felhasználást és a befektetők várakozásait tükrözi. A likviditás pedig befolyásolja, milyen feltételek mellett lehet a tervezett ügyletet ténylegesen végrehajtani.
A piaci kapitalizáció segít az egységárat a forgalomban lévő tokenek teljes értékelésének összefüggésébe helyezni. Nem árul el azonban semmit a befektetett pénz mennyiségéről, sem arról az összegről, amelyet az összes tulajdonos együttesen az eladással megszerezne. Egy token alacsony ára ezért önmagában nem jelent előnyös befektetést.
A heves árkilengések az új információk, a bizalom változásai, a tőkeáttétel alkalmazása és a korlátozott likviditás egyidejű hatásából eredhetnek.
Ezeknek a hatásoknak a megértése ugyan nem teszi lehetővé a jövőbeli árak megbízható előrejelzését, de jobb alapot nyújt a piaci események értékeléséhez, és azoknak a helyzeteknek a felismeréséhez, amikor önmagában az árfolyamgrafikon nem elég a megértéshez.
Ez a szöveg kizárólag tájékoztató és oktatási célokat szolgál, és nem minősül befektetési tanácsadásnak. A kriptoeszközök volatilisek, és a teljes befektetett összeget elveszítheti.
Author
Tomáš Bára
Bitcoinnal fedezett jelzáloghitel: A finanszírozás evolúciója vagy egy forradalom kezdete?
Vásárolhat ingatlant anélkül, hogy eladná a Bitcoinját? Az Egyesült Államokban már léteznek Bitcoinnal fedezett jelzáloghitelek és kölcsönök. Tudja meg, hogyan működnek ezek a modellek, mit jelent az LTV, ki rendelkezik a fedezet felett a törlesztés alatt, és miért bonyolult még a használatuk Csehországban.
Kriptovaluta-csalások