A politikai viták ellenére is elfogadják-e a mérföldkőnek számító CLARITY Act kriptovaluta-törvényjavaslatot?

Az amerikai szenátus előtt döntő jelentőségű eljárási szavazás áll a CLARITY-törvényről (H.R. 3633), amelynek célja az Egyesült Államokban a digitális eszközök szabályozásának eddigi legátfogóbb reformja. A törvényjavaslat 2025 júliusában sikeresen átment a Képviselőházon, és 2026 májusában egy szenátusi bizottságban is támogatást nyert. A végleges jóváhagyáshoz vezető út azonban továbbra is bonyolult. A megosztott Szenátusban a szükséges 60 szavazat megszerzését akadályozzák az elnöki hivatalhoz kapcsolódó kriptovaluta-jellegű jövedelmekkel kapcsolatos etikai viták, a banki szektorban a stabilcoinokkal kapcsolatos aggodalmak, valamint a rendkívül szűkös törvényhozási ütemterv.

A szenátusi szavazás matematikája és a törvényjavaslat elfogadásának esélyei

Az egész kriptoszektor számára kulcsfontosságú pillanat 2026. szeptember 15-én, délután 2:15-kor (keleti idő szerint) következik be, amikor a vita lezárására irányuló eljárási szavazásra, az úgynevezett cloture-szavazásra kerül sor. Ez nem a törvényjavaslat végleges jóváhagyása, hanem egy eljárási lépés, amely ahhoz szükséges, hogy a javaslatot a Szenátusban további tárgyalásra terjesszék. Ezen az akadályon való átjutáshoz 60 szavazatból álló minősített többségre van szükség. A republikánusok 53 szenátusi mandátummal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy még teljes párt egység esetén is legalább 7 demokrata szavazatra lenne szükségük.

A pártokon belüli helyzet még nagyobb kihívást jelent. A republikánus szenátorok közül Rand Paul és Josh Hawley határozott ellenzékét jelezte, míg Thom Tillis támogatását jelentősen szigorúbb etikai szabályokhoz kötötte. Ugyanakkor John Cornyn és John Curtis aggodalmukat fejezték ki a bankbetétek esetleges kiáramlása és a bűnüldöző hatóságok hatáskörének szűkülése miatt. Ha például három-négy republikánus szenátor visszavonná támogatását, a pártvezetésnek 10–11 demokrata szenátort kellene meggyőznie. A jelenlegi helyzetet tekintve a törvényjavaslat elfogadása ezért jelenleg meglehetősen valószínűtlennek tűnik.

Etikai szabályok, DeFi-fejlesztők és a hozamok körül dúló banki vita

A legjelentősebb politikai vitapont az etika kérdése és a kormányzati tisztviselőket érintő potenciális összeférhetetlenségek. Bár a javasolt szöveg megtiltja a magas rangú kormánytisztviselőknek és házastársaiknak, hogy ellenszolgáltatásért digitális eszközöket bocsássanak ki vagy szponzoráljanak, a demokraták jelentős kiskapukra hívják fel a figyelmet. Különös figyelmet kapnak Donald Trump 2025-ös vagyonnyilatkozatában szereplő adatok, amelyek szerint a kriptovalutákkal kapcsolatos tevékenységekből származó jövedelme meghaladja az 1,4 milliárd USD-t, beleértve a $TRUMP projekthez kapcsolódó mintegy 636 millió USD-t és a World Liberty Financialhoz kapcsolódó token-tranzakciókból származó több mint 500 millió USD-t. A kritikusok azt is kifogásolják, hogy a szabályok végrehajtása Todd Blanche ügyvivő főügyészre hárulna, és hogy az etikai rendelkezés 2029. január 20-án hatályát veszti. Kirsten Gillibrand szenátor ezért azt követeli, hogy a jogszabály tartalmazza az elnök és más választott tisztségviselők számára a digitális eszközök kibocsátására vagy támogatására vonatkozó tilalmat.

A második vitatott pont a 604. szakasz, amely meghatározott feltételek mellett védelmet biztosít a nem letéti szoftverek fejlesztőinek a Banki Titoktartási Törvény szerinti bizonyos kötelezettségek alól, valamint a nyílt forráskódjukkal való visszaéléshez kapcsolódó felelősség alól. A seriffek és a rendőrségi szövetségek határozottan ellenzik ezt a védelmet, attól tartva, hogy ez teret adhat a pénzmosásnak. A harmadik jelentős konfliktus a stabilcoinok hozamait érinti. Az Amerikai Bankárok Szövetsége által vezetett, 78 bankcsoportból álló koalíció intenzív lobbitevékenységet folytat azokkal a platformokkal szemben, amelyek hozamokat kínálnak – például a Coinbase USDC 4,5%-os hozamát, szemben a regionális bankszámlák 1,2%-os kamatával. A Coinbase csak 2025-ben körülbelül 1,35 milliárd USD-t termelt az USDC-jutalomprogramokból, míg a bankszektor attól tart, hogy hatalmas betétkiáramlás következik be, ha a jogszabályok lehetővé teszik, hogy az ilyen jutalmakat szélesebb körben kínálják a digitális eszközök területén.

Hatalmi átruházás a CFTC-re és az intézményi játékszabályok

Ha elfogadják, a CLARITY-törvény történelmi fordulatot jelentene az amerikai szabályozó hatóságok közötti hatáskör-megosztásban. A Commodity Futures Trading Commission (CFTC) jelentős szabályozási és felügyeleti hatáskört szerezne a digitális árucikkek azonnali piacai felett, ami a történelem során a legnagyobb hatáskör-bővítést jelentené. Az azonnali kereskedési platformok, a letétkezelők és a piacképzők egyaránt a felügyelete alá kerülnének. A SEC és a CFTC 2026. márciusában kiadott közös értelmező dokumentuma alapján már 16 kriptovaluta-eszközt kifejezetten felsoroltak a digitális áruk példáiként. A törvény elfogadása állandó jogalapot biztosítana ennek a besorolásnak, kiegészítve egy „érett blokklánc-teszttel”, amely szigorú kritériumokat támaszt a szavazati jogok és a token-tulajdon bizonyos személyek általi koncentrációjára vonatkozóan.

A világosan meghatározott szabályozási keret különösen fontos az intézményi tőke számára. Felmérések szerint az intézményi befektetők akár 65%-a a szabályozási bizonytalanságot tartja a kriptovaluta-eszközökbe való befektetéseik növelésének fő akadályának. A CFTC saját kapacitása azonban továbbra is komoly kihívást jelent. Míg az SEC 4 200 alkalmazottal és 2,149 milliárd USD költségvetéssel rendelkezik, a CFTC mindössze 556 főt foglalkoztat 365 millió USD költségvetéssel, miután a 2025-ös pénzügyi évben 21,5%-kal csökkent a létszám. A törvényjavaslat további 150 millió USD finanszírozást irányzott elő a CFTC számára, de továbbra is kérdéses, hogy ezeket az erőforrásokat valójában milyen gyorsan lehet átutalni és gyakorlati felügyeleti kapacitássá alakítani.

Törvényhozási naptár és az SEC tartalékterve

Még ha a szeptember 15-i szenátusi eljárási szavazás sikeres is lesz, a törvényjavaslat komoly időbeli akadályokkal szembesül a Képviselőházban. A szeptember 21-én és szeptember 28-án kezdődő törvényhozási heteket eltávolították a Képviselőház ütemtervéből, ami 8 tervezett törvényhozási nap kiesését jelenti, és a törvényhozók várhatóan már szeptember 17-én elhagyják Washingtont. Mivel a törvényjavaslat bármely, a Szenátus által módosított változatát a Képviselőháznak újra jóvá kell hagynia, a végső eljárás akaratlanul is a novemberi választások utáni időszakra, a „lame-duck” ülésszakra tolódhat. A költségvetési egyeztetési törvényjavaslat is verseng a prioritásért a Szenátusban.

Abban az esetben, ha a törvényjavaslat elbukik, az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) máris saját adminisztratív keretrendszerét készíti elő. 2026. augusztus 18-án a Bizottság a „Regulation Crypto Assets” (Kriptovaluta-eszközökre vonatkozó rendelet) című szabályokat terjesztette elő, amelyek két, a regisztrációs követelmények alóli mentességet tartalmaznak bizonyos befektetési szerződések kibocsátása esetén, valamint feltételes biztonsági menedéket biztosítanak bizonyos kriptovaluta-eszközök számára: négy évre szóló, legfeljebb 5 millió USD értékű „Startup” mentességet, 12 hónapra szóló, legfeljebb 75 millió USD értékű „Fundraising” mentességet, valamint feltételes befektetési szerződéses biztonsági menedéket. A kriptovaluta-szektor eközben több mint 189 millió USD-t fektetett be politikai kiadásokra a 2026-os választási ciklus során, ebből 82 millió USD-t a Fairshake, 35,2 millió USD-t a Coinbase és 49 millió USD-t a Ripple Labs. A Bernstein befektetési bank becslése szerint, ha a törvényjavaslatot végleg elutasítják, a Bitcoin 10–25%-kal csökkenhet, és akár az 55 000–60 000 USD-s sávot is tesztelheti, míg az altcoinok 15–30%-kal eshetnek. A TD Cowen elemzői arra számítanak, hogy a törvényjavaslatot 2027-re halasztják, és a végrehajtás legkorábban 2029-ben kezdődik meg.

Döntő mérföldkő

A szeptember 15-én esedékes szavazás kulcsfontosságú próbatétel lesz az Egyesült Államok digitális pénzügyi szektorának általános irányvonalát illetően. Az eredményből kiderül, hogy Washington képes-e kétpárti kompromisszumot elérni a technológiai innováció támogatása, a fogyasztók védelme és a hagyományos bankszektorra nehezedő rendszerkockázat kiküszöbölése között, vagy az amerikai piac továbbra is a szabályozó hatóságok fokozatos végrehajtására fog támaszkodni.

Jogi nyilatkozat: Ez a szöveg kizárólag tájékoztató és elemző célokat szolgál, és nem minősül befektetési tanácsadásnak, pénzügyi ajánlásnak, illetve digitális eszközök vagy értékpapírok vételére vagy eladására irányuló javaslatnak.