Magyarországon a közép-európai régióban a legnyitottabbak a kriptovaluták iránt, azokat infláció elleni védelemként tekintik

A magyar lakosság a szomszédos országokhoz képest lényegesen nagyobb bizalmat mutat a kriptovaluták iránt, különösen azok inflációval szembeni ellenálló képességében. Míg Csehországban és Szlovákiában a hagyományos pénznem teljes kiváltásának gondolata kriptovalutákkal visszafogott fogadtatásra talál, Magyarországon a lakosság közel 22 százaléka el tudja képzelni a jövőt forint vagy euró nélkül. Itt azonban továbbra is a konzervatív hozzáállás dominál, a válaszadók 71 százaléka elutasítja az ilyen változást. Ez a crypto4me kriptoszolgáltató felméréséből derül ki. A szolgáltatás a Madison Six j. s. a. vállalat projektje, amely 2025 decemberében az elsők között szerzett a Szlovák Nemzeti Banktól kriptoeszköz-szolgáltatási engedélyt (MiCA), amely az egész Európai Unióra érvényes, beleértve Csehországot is.

„A széles nyilvánosság körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a kriptovaluták még messze nem nyerték el a bizalmat. Az oktatás ezen a területen még mindig kezdeti szakaszban van, és a szektorban működő vállalatokon is múlik, hogy megismertessék az ügyfeleket a kriptovaluták használatából eredő lehetőségekkel és kockázatokkal,” kommentálta az eredményeket Miloš Mázor, a Madison Six j. s. a. igazgatótanácsának elnöke és vezérigazgatója.

A nemzetközi felmérés, amelyet a crypto4me számára az Ipsos ügynökség végzett, és amelyben összesen közel 950 válaszadó vett részt, érdekes összehasonlításokat is hozott. Jelentős különbség mutatkozik a szomszédos országokhoz képest az infláció kérdésében. A magyarok közel 24 százaléka úgy véli, hogy a kriptovaluták, például a bitcoin, megfelelő eszközt jelentenek a pénz értékének megőrzésére az inflációval szemben. Ez háromszor több, mint Csehországban (8%), és több mint kétszerese Szlovákiához (11%) képest. Ugyanakkor a magyarok fele (50%) nem osztja ezt a véleményt.

A kriptovaluták vásárlásának elsődleges céljára vonatkozó kérdésnél a magyar válaszadók a következő okokat jelölték meg:

• 23 százalék árfolyamnyereség elérése céljából fektetne be (spekuláció).

• 13 százalék a fő jelentőségét a vagyon biztosításában (értékmegőrzés) látja.

• A válaszadók 11 százaléka a kriptovalutákat a bankrendszertől független fizetésekhez és vásárlásokhoz használná.

Bár Magyarországon a legmagasabb az optimizmus, mindhárom vizsgált országban (CZ, SK, HU) közös nevező marad a spekulatív motiváció, valamint az a tény, hogy a lakosság jelentős részének még mindig nincs egyértelmű válasza arra, miért is kellene kriptovalutákat birtokolnia.