Magyarországon a közép-európai régióban a legnyitottabbak a kriptovaluták iránt, azokat infláció elleni védelemként tekintik
A magyar lakosság a szomszédos országokhoz képest lényegesen nagyobb bizalmat mutat a kriptovaluták iránt, különösen azok inflációval szembeni ellenálló képességében. Míg Csehországban és Szlovákiában a hagyományos pénznem teljes kiváltásának gondolata kriptovalutákkal visszafogott fogadtatásra talál, Magyarországon a lakosság közel 22 százaléka el tudja képzelni a jövőt forint vagy euró nélkül. Itt azonban továbbra is a konzervatív hozzáállás dominál, a válaszadók 71 százaléka elutasítja az ilyen változást. Ez a crypto4me kriptoszolgáltató felméréséből derül ki. A szolgáltatás a Madison Six j. s. a. vállalat projektje, amely 2025 decemberében az elsők között szerzett a Szlovák Nemzeti Banktól kriptoeszköz-szolgáltatási engedélyt (MiCA), amely az egész Európai Unióra érvényes, beleértve Csehországot is.
„A széles nyilvánosság körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a kriptovaluták még messze nem nyerték el a bizalmat. Az oktatás ezen a területen még mindig kezdeti szakaszban van, és a szektorban működő vállalatokon is múlik, hogy megismertessék az ügyfeleket a kriptovaluták használatából eredő lehetőségekkel és kockázatokkal,” kommentálta az eredményeket Miloš Mázor, a Madison Six j. s. a. igazgatótanácsának elnöke és vezérigazgatója.
A nemzetközi felmérés, amelyet a crypto4me számára az Ipsos ügynökség végzett, és amelyben összesen közel 950 válaszadó vett részt, érdekes összehasonlításokat is hozott. Jelentős különbség mutatkozik a szomszédos országokhoz képest az infláció kérdésében. A magyarok közel 24 százaléka úgy véli, hogy a kriptovaluták, például a bitcoin, megfelelő eszközt jelentenek a pénz értékének megőrzésére az inflációval szemben. Ez háromszor több, mint Csehországban (8%), és több mint kétszerese Szlovákiához (11%) képest. Ugyanakkor a magyarok fele (50%) nem osztja ezt a véleményt.
A kriptovaluták vásárlásának elsődleges céljára vonatkozó kérdésnél a magyar válaszadók a következő okokat jelölték meg:
23 százalék árfolyamnyereség elérése céljából fektetne be (spekuláció).
13 százalék a fő jelentőségét a vagyon biztosításában (értékmegőrzés) látja.
A válaszadók 11 százaléka a kriptovalutákat a bankrendszertől független fizetésekhez és vásárlásokhoz használná.
Bár Magyarországon a legmagasabb az optimizmus, mindhárom vizsgált országban (CZ, SK, HU) közös nevező marad a spekulatív motiváció, valamint az a tény, hogy a lakosság jelentős részének még mindig nincs egyértelmű válasza arra, miért is kellene kriptovalutákat birtokolnia.
Véget ért a banki szektor hétvégi szünete: a Standard Chartered bevezeti az azonnali elszámolást az intézmények számára
A több mint 160 éves múltra visszatekintő bankintézet lett az első, banki engedéllyel rendelkező forgalmazója a HKDAP-nak, egy szabályozott, a hongkongi dollárhoz rögzített és tartalékeszközökkel fedezett stabilcoin-nak. A stabilcoin használatának célja a láncon belüli tranzakciók folyamatos elszámolásának lehetővé tétele, valamint a tokenizált eszközök és a hagyományos fizetési rendszerek közötti időbeli eltérések csökkentése.
A politikai viták ellenére is elfogadják-e a mérföldkőnek számító CLARITY Act kriptovaluta-törvényjavaslatot?
Az amerikai szenátus előtt döntő jelentőségű eljárási szavazás áll a CLARITY-törvényről (H.R. 3633), amelynek célja az Egyesült Államokban a digitális eszközök szabályozásának eddigi legátfogóbb reformja. A törvényjavaslat 2025 júliusában sikeresen átment a Képviselőházon, és 2026 májusában egy szenátusi bizottságban is támogatást nyert. A végleges jóváhagyáshoz vezető út azonban továbbra is bonyolult. A megosztott Szenátusban a szükséges 60 szavazat megszerzését akadályozzák az elnöki hivatalhoz kapcsolódó kriptovaluta-jövedelmekkel kapcsolatos etikai viták, a bankszektorban a stabilcoinokkal kapcsolatos aggodalmak, valamint a rendkívül szűkös törvényhozási naptár.