Magyarországon a közép-európai régióban a legnyitottabbak a kriptovaluták iránt, azokat infláció elleni védelemként tekintik
A magyar lakosság a szomszédos országokhoz képest lényegesen nagyobb bizalmat mutat a kriptovaluták iránt, különösen azok inflációval szembeni ellenálló képességében. Míg Csehországban és Szlovákiában a hagyományos pénznem teljes kiváltásának gondolata kriptovalutákkal visszafogott fogadtatásra talál, Magyarországon a lakosság közel 22 százaléka el tudja képzelni a jövőt forint vagy euró nélkül. Itt azonban továbbra is a konzervatív hozzáállás dominál, a válaszadók 71 százaléka elutasítja az ilyen változást. Ez a crypto4me kriptoszolgáltató felméréséből derül ki. A szolgáltatás a Madison Six j. s. a. vállalat projektje, amely 2025 decemberében az elsők között szerzett a Szlovák Nemzeti Banktól kriptoeszköz-szolgáltatási engedélyt (MiCA), amely az egész Európai Unióra érvényes, beleértve Csehországot is.
„A széles nyilvánosság körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a kriptovaluták még messze nem nyerték el a bizalmat. Az oktatás ezen a területen még mindig kezdeti szakaszban van, és a szektorban működő vállalatokon is múlik, hogy megismertessék az ügyfeleket a kriptovaluták használatából eredő lehetőségekkel és kockázatokkal,” kommentálta az eredményeket Miloš Mázor, a Madison Six j. s. a. igazgatótanácsának elnöke és vezérigazgatója.
A nemzetközi felmérés, amelyet a crypto4me számára az Ipsos ügynökség végzett, és amelyben összesen közel 950 válaszadó vett részt, érdekes összehasonlításokat is hozott. Jelentős különbség mutatkozik a szomszédos országokhoz képest az infláció kérdésében. A magyarok közel 24 százaléka úgy véli, hogy a kriptovaluták, például a bitcoin, megfelelő eszközt jelentenek a pénz értékének megőrzésére az inflációval szemben. Ez háromszor több, mint Csehországban (8%), és több mint kétszerese Szlovákiához (11%) képest. Ugyanakkor a magyarok fele (50%) nem osztja ezt a véleményt.
A kriptovaluták vásárlásának elsődleges céljára vonatkozó kérdésnél a magyar válaszadók a következő okokat jelölték meg:
23 százalék árfolyamnyereség elérése céljából fektetne be (spekuláció).
13 százalék a fő jelentőségét a vagyon biztosításában (értékmegőrzés) látja.
A válaszadók 11 százaléka a kriptovalutákat a bankrendszertől független fizetésekhez és vásárlásokhoz használná.
Bár Magyarországon a legmagasabb az optimizmus, mindhárom vizsgált országban (CZ, SK, HU) közös nevező marad a spekulatív motiváció, valamint az a tény, hogy a lakosság jelentős részének még mindig nincs egyértelmű válasza arra, miért is kellene kriptovalutákat birtokolnia.
A CLARITY-törvény megakadt a Szenátusban: mit jelent az elutasító 49–50-es szavazás az amerikai kriptovaluta-szabályozás szempontjából
Az Egyesült Államokban a digitális eszközökre vonatkozó átfogó szabályozási keret létrehozására irányuló legambiciózusabb kísérlet komoly akadályba ütközött. 2026. szeptember 15-én az amerikai szenátus 49–50 arányú szavazással elutasította a CLARITY-törvény (H.R. 3633) tárgyalásának lezárására irányuló indítványt, mivel nem sikerült összegyűjteni a szükséges 60 szavazatot. Az eredmény nem jelenti a törvényjavaslat végleges elutasítását, de azt jelenti, hogy a Szenátus ebben a szakaszban nem folytatta a törvényjavaslat tárgyalását, és ez bizonytalanná teszi az amerikai kriptopiac szerkezetére vonatkozó szabályozás jövőjét.
A ChainCamp 2026 összekötötte a Bitcoint, a személyes szabadságot és a cseh-szlovák közösséget
A ChainCamp konferencia hetedik kiadása szeptember 11-én és 12-én Ostravába hozta a cseh és szlovák Bitcoin-közösséget. A Bitcoin mellett idén a vagyonvédelem, a magánszféra és a személyes B terv is szóba került. A rendezvényen a crypto4me képviseletében Tomáš Bára brand manager vett részt, aki megosztja benyomásait.