Magyarországon a közép-európai régióban a legnyitottabbak a kriptovaluták iránt, azokat infláció elleni védelemként tekintik
A magyar lakosság a szomszédos országokhoz képest lényegesen nagyobb bizalmat mutat a kriptovaluták iránt, különösen azok inflációval szembeni ellenálló képességében. Míg Csehországban és Szlovákiában a hagyományos pénznem teljes kiváltásának gondolata kriptovalutákkal visszafogott fogadtatásra talál, Magyarországon a lakosság közel 22 százaléka el tudja képzelni a jövőt forint vagy euró nélkül. Itt azonban továbbra is a konzervatív hozzáállás dominál, a válaszadók 71 százaléka elutasítja az ilyen változást. Ez a crypto4me kriptoszolgáltató felméréséből derül ki. A szolgáltatás a Madison Six j. s. a. vállalat projektje, amely 2025 decemberében az elsők között szerzett a Szlovák Nemzeti Banktól kriptoeszköz-szolgáltatási engedélyt (MiCA), amely az egész Európai Unióra érvényes, beleértve Csehországot is.
„A széles nyilvánosság körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a kriptovaluták még messze nem nyerték el a bizalmat. Az oktatás ezen a területen még mindig kezdeti szakaszban van, és a szektorban működő vállalatokon is múlik, hogy megismertessék az ügyfeleket a kriptovaluták használatából eredő lehetőségekkel és kockázatokkal,” kommentálta az eredményeket Miloš Mázor, a Madison Six j. s. a. igazgatótanácsának elnöke és vezérigazgatója.
A nemzetközi felmérés, amelyet a crypto4me számára az Ipsos ügynökség végzett, és amelyben összesen közel 950 válaszadó vett részt, érdekes összehasonlításokat is hozott. Jelentős különbség mutatkozik a szomszédos országokhoz képest az infláció kérdésében. A magyarok közel 24 százaléka úgy véli, hogy a kriptovaluták, például a bitcoin, megfelelő eszközt jelentenek a pénz értékének megőrzésére az inflációval szemben. Ez háromszor több, mint Csehországban (8%), és több mint kétszerese Szlovákiához (11%) képest. Ugyanakkor a magyarok fele (50%) nem osztja ezt a véleményt.
A kriptovaluták vásárlásának elsődleges céljára vonatkozó kérdésnél a magyar válaszadók a következő okokat jelölték meg:
23 százalék árfolyamnyereség elérése céljából fektetne be (spekuláció).
13 százalék a fő jelentőségét a vagyon biztosításában (értékmegőrzés) látja.
A válaszadók 11 százaléka a kriptovalutákat a bankrendszertől független fizetésekhez és vásárlásokhoz használná.
Bár Magyarországon a legmagasabb az optimizmus, mindhárom vizsgált országban (CZ, SK, HU) közös nevező marad a spekulatív motiváció, valamint az a tény, hogy a lakosság jelentős részének még mindig nincs egyértelmű válasza arra, miért is kellene kriptovalutákat birtokolnia.
A Goldman Sachs erősíti ETF-üzletágát: 2,25 milliárd dollárért felvásárolja a NEOS Investments vagyonkezelő társaságot
Az amerikai Goldman Sachs befektetési bank folytatja hatalmas terjeszkedését az aktívan kezelt alapok szegmensében. Megállapodást kötött a NEOS Investments felvásárlásáról, az ügylet maximális értéke eléri a 2,25 milliárd USD-t. Ez az akvizíció a Goldman Sachs Asset Management számára nemcsak 30 milliárd USD kezelési vagyont jelent, hanem speciális opciós stratégiákat és olyan alapokat is, amelyek a Bitcoinban és az Ethereumban tartanak kitettséget.
Az Angol Nemzeti Bank elindítja egy új nemzetközi kereskedelmi modell tesztelését
A Digital Pound Lab keretében zajló kísérleti projekt a kriptopénzek és az állami digitális pénz összekapcsolását teszteli. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyság módosítja a rendszerkritikus stabilcoinokra vonatkozó szabályokat, és felkészíti fizetési infrastruktúráját a folyamatos működésre.