Hol vannak a kriptovalutáim?
Amikor valaki először vásárol kriptovalutát, általában csak egy számot lát egy alkalmazásban. Például egy bizonyos összeget Bitcoinban, Ethereumban vagy más kriptovalutában. Első pillantásra ez nagyon hasonlít az internetbankhoz: megnyitja az alkalmazást, bejelentkezik, és látja az egyenlegét.
Éppen itt alakul ki a kezdők egyik leggyakoribb tévedése. Sokan azt gondolják, hogy a kriptovaluták közvetlenül az alkalmazásban, a telefonon vagy a számítógépen vannak tárolva.
Valójában nem így működik. A kriptovaluták fizikailag nincsenek elmentve semmilyen eszközön. Nem olyan fájlok, amelyek a számítógép valamelyik mappájában találhatók. A blokkláncon szereplő bejegyzésként léteznek. Azt, hogy ki rendelkezhet velük, nem maga az alkalmazás, hanem a kriptográfiai kulcsokhoz való hozzáférés határozza meg.
Ezért fontos megérteni a kriptotőzsde, a kriptováltó, a szolgáltatónál vezetett számla, a saját tárca és a hardvertárca közötti különbséget.
A kezdők számára ez gyakran zavaros. Valaki azt mondja, hogy a kriptovalutái „a tőzsdén" vannak. Más azt mondja, hogy „a tárcájában" tartja őket. Megint más látja az egyenleget egy alkalmazásban, és feltételezi, hogy mindent teljes mértékben ellenőriz.
A lényegi kérdés azonban nem csupán az, hogy hol látom a kriptovalutáimat.
A helyes kérdés így hangzik: kinél vannak a kulcsok?
A kriptovaluták nincsenek az alkalmazásban
A hagyományos pénznél, például az eurónál megszoktuk, hogy megnyitjuk a banki alkalmazást, és látjuk a számlaegyenleget. Ez az egyenleg azonban nem egy kizárólag számunkra félretett bankjegyköteg valamelyik trezorban. A banki rendszerben vezetett könyvelési nyilvántartás.
A kriptovalutáknál más a helyzet, bár egy átlagos felhasználó számára első pillantásra hasonlónak tűnhet. Megnyitja az alkalmazást, és látja a portfóliója értékét. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a kriptovaluták közvetlenül ebben az alkalmazásban vannak tárolva.
A kriptovaluták blokkláncon működnek. A blokkláncot leegyszerűsítve egy nyilvános főkönyvként képzelhetjük el, amelyben a tranzakciók és az egyes címekhez tartozó egyenlegek szerepelnek. Ha Bitcoint, Ethereumot vagy más kriptovalutát birtokol, ez nem azt jelenti, hogy az adott coin a telefonjában található. Azt jelenti, hogy a blokkláncon van egy bejegyzés, amely felett a megfelelő privát kulccsal lehet rendelkezni.
Az alkalmazás csak lehetővé teszi, hogy az egyenleggel műveleteket végezzen. Vagy egy szolgáltatónál vezetett számlát jelenít meg, vagy a saját kulcsok kezelésének eszközeként szolgál.
Ez alapvető különbség.
Ha például a telefonjával fényképet készít, az valóban elmentődik a készülék memóriájába, és fájlként létezik az eszközön. A kriptovaluták esetében ez nem így működik. Nincsenek fizikailag jelen a készüléken, és nem egy mappában tárolódnak. Nem olyan fájlok, amelyeket a telefonról egy pendrive-ra lehetne másolni.
Szakszerűbben fogalmazva, a kriptovaluták a blokkláncon található címekhez kapcsolódnak, áthelyezésükhöz pedig a megfelelő privát kulcs szükséges. A blokklánc lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy egy adott címhez milyen egyenleg tartozik. A tárca olyan eszköz, amely ezeknek a kulcsoknak a biztonságos kezelését teszi lehetővé.
Ez a hardvertárcára is igaz. A kriptovaluták abban sincsenek fizikailag eltárolva. A hardvertárca elsősorban a privát kulcsokat védi, vagyis azt a hozzáférést, amely lehetővé teszi a kriptovaluták áthelyezését.

Nyilvános kulcs, privát kulcs és cím
Ahhoz, hogy megértsük, valójában hol vannak a kriptovaluták, három alapfogalmat kell tisztázni: a nyilvános címet, a nyilvános kulcsot és a privát kulcsot.
A nyilvános cím a bankszámlaszámhoz hasonlítható. Megadhatja másnak, hogy kriptovalutát küldjön rá. Önmagában azonban nem teszi lehetővé a kriptovaluták feletti rendelkezést.
A privát kulcs ezzel szemben érzékeny adat, amely lehetővé teszi a tranzakciók aláírását. Aki rendelkezik a privát kulccsal, el tudja küldeni az adott címről a kriptovalutákat. Ezért biztonságban kell tartani, és senkivel sem szabad megosztani.
Leegyszerűsítve:
A blokklánc megmutatja, hol találhatók a kriptovaluták.
A nyilvános cím kriptovaluták fogadására szolgál.
A privát kulcs lehetővé teszi a kriptovaluták áthelyezését.
A tárca segít a kulcsok kezelésében.
Innen ered a közismert mondás:
„Not your keys, not your coins."
Magyarul így adható vissza:
„Ha nem a te kulcsaid, akkor valójában nem a te kriptovalutáid."
Ez a mondat nem jelenti azt, hogy a kriptovaluták szolgáltatónál történő tartása minden esetben rossz. Mindössze azt jelenti, hogy különbséget kell tenni a kényelmes felhasználói számla és a saját kulcsok feletti közvetlen ellenőrzés között.
Mi az a kriptotőzsde?
A kriptotőzsde olyan platform, ahol kriptovalutákat vásárolnak és adnak el. A felhasználók hagyományos pénznemek, például euró vagy dollár és kriptovaluták között, illetve különböző kriptovaluták egymás közötti párosításaiban kereskedhetnek.
A tőzsdék gyakran számos funkciót kínálnak. Grafikonok, kereskedési párok, kereskedési előzmények, összetett megbízások és aktív kereskedési lehetőségek is elérhetők rajtuk. Tapasztaltabb felhasználók számára a tőzsde hasznos eszköz lehet, egy kezdőnek azonban a felület bonyolultnak és nehezen áttekinthetőnek tűnhet.
Ha tőzsdén vásárol kriptovalutát, és ott is hagyja, általában nem ugyanúgy tartja, mintha a saját tárcájában lenne. A számláján látja az egyenleget, de a kriptovaluták technikai őrzését a tőzsde végzi.
Ez azt jelenti, hogy az adott szolgáltatóra támaszkodik. Függ annak biztonsági megoldásaitól, szabályaitól, belső rendszereitől, a szolgáltatás elérhetőségétől, valamint attól, hogy a szolgáltató képes-e hozzáférést biztosítani a kriptovalutáihoz.
Ez a modell kényelmes lehet. A felhasználónak nem kell saját maga védenie a privát kulcsokat, kezelnie a seed kifejezést vagy beállítania egy saját tárcát. Másrészt viszont nem rendelkezik ugyanolyan mértékű közvetlen ellenőrzéssel.
A tőzsde ezért elsősorban kereskedési helyszínként megfelelő. Nem feltétlenül ideális hosszú távú tárolási megoldás minden felhasználó számára. A döntés függ az összegtől, a tapasztalattól, a szolgáltatóba vetett bizalomtól és attól, hogy a felhasználó mennyire hajlandó saját felelősséget vállalni.
Mi az a kriptováltó?
A kriptováltó elsősorban a kriptovaluták egyszerűbb vételére és eladására szolgál. A tőzsdéhez képest a folyamat általában közvetlenebb. A felhasználó megadja, mennyit szeretne vásárolni vagy eladni, a szolgáltatás megjeleníti az árfolyamot, majd feldolgozza a tranzakciót.
A kriptováltó gyakran megfelelőbb az olyan átlagos felhasználónak, aki nem szeretne grafikonokkal, ajánlati könyvvel vagy aktív kereskedéssel foglalkozni. Célja, hogy egyszerűbbé tegye a belépést a kriptovaluták világába.
Itt is fontos azonban megkülönböztetni, mi történik a vásárlás után.
A kriptovaluták a szolgáltatónál maradhatnak. Ebben az esetben a felhasználó az alkalmazásban vagy a számláján látja az egyenlegét, a technikai őrzést és kezelést pedig a szolgáltató végzi.
A kriptovaluták a felhasználó saját tárcájába is elküldhetők. Ilyenkor a felhasználó nagyobb ellenőrzést szerez, de egyben nagyobb felelősséget is vállal.
A különbség tehát nem csupán az, hogy tőzsdén vagy kriptováltón keresztül vásárolunk. Fontosabb kérdés, hogy a kriptovaluták a szolgáltatónál maradnak-e, vagy a saját tárcánkban tartjuk őket.
Számla egy szolgáltatónál
Sokan úgy kezdenek, hogy számlát nyitnak egy kriptoszolgáltatónál, kriptovalutát vásárolnak, majd azt az alkalmazásban követik. Kezdők számára ez gyakran a legegyszerűbb megoldás.
Előnye a kényelem. A felhasználó e-mail-címmel, jelszóval és esetleg kétfaktoros hitelesítéssel bejelentkezik, majd látja a portfólióját. Nem kell azonnal megértenie a seed kifejezés, a privát kulcsok vagy a blokklánc technikai részleteinek működését.
Ez a megoldás azonban azt jelenti, hogy a felhasználó megbízik a szolgáltatóban. Ha a kriptovalutákat a szolgáltatónál vezetett számlán tartják nyilván, a felhasználónak általában nincs közvetlen hozzáférése a privát kulcsokhoz. Az eszközök technikai őrzéséről a szolgáltató gondoskodik, a felhasználó pedig nála vezetett számlával rendelkezik.
Ez nem feltétlenül rossz. Egyes felhasználók számára a kényelem, az egyszerűség és az ügyfélszolgálat fontosabb, mint a teljes technikai önállóság.
Fontos azonban tudni, hogy ez más modell, mint a saját tárca.
A szolgáltatónál a felhasználó egyszerűbb hozzáférést kap, ugyanakkor egy harmadik félre támaszkodik. Ha a szolgáltatónál technikai probléma merül fel, ideiglenesen korlátozza a kiutalásokat, biztonsági ellenőrzés miatt zárolja a számlát, vagy szabályozási, illetve pénzügyi nehézségbe kerül, a felhasználó nem feltétlenül tudja teljesen irányítani a helyzetet.
Ez nem jelenti azt, hogy a letétkezelési szolgáltatások rosszak. Azt jelenti, hogy érteni kell, milyen modellt használunk.
Letétkezelői és nem letétkezelői tárca
A kriptovaluták világában az egyik legfontosabb megkülönböztetés a letétkezelői és a nem letétkezelői tárca közötti különbség.
Letétkezelői tárca esetén a privát kulcsok kezelését egy harmadik fél biztosítja. Ez jellemzően lehet tőzsde, kriptováltó vagy más kriptoszolgáltató. A felhasználó bejelentkezik a számlájára, a technikai kezelést pedig a szolgáltató végzi helyette.
Nem letétkezelői tárca esetén a privát kulcsokat maga a felhasználó tartja. A szolgáltató, a tőzsde vagy más harmadik fél nem rendelkezik közvetlen ellenőrzéssel a kulcsok felett. A felhasználó önállóbb, ugyanakkor nagyobb felelősséget is visel.
A fő különbség tehát nem az, hogy látványos alkalmazást vagy bonyolult eszközt használunk-e. A lényeg az, hogy ki ellenőrzi a privát kulcsokat. A Kraken oktatási anyagaiban szintén a privát kulcsok feletti ellenőrzés alapján írja le ezt a különbséget: a letétkezelői tárcáknál egy harmadik fél kezeli őket, míg a nem letétkezelői tárcáknál a felhasználó rendelkezik felettük.
Ez olyan alapelv, amelyet mindenkinek ismernie kell, aki kriptovalutákat használ.
A szolgáltatói letétkezelés előnyei és korlátai
A kriptovaluták szolgáltatónál történő tartása praktikus lehet egy kezdő számára. A felhasználó egyszerű felülethez, ügyfélszolgálathoz és gyakran a számlahozzáférés visszaállításának lehetőségéhez jut, hasonlóan a megszokott online szolgáltatásokhoz.
Ez nagy előny főként azoknak, akik nem szeretnének azonnal foglalkozni a saját tárca technikai részleteivel.
Ugyanakkor a felhasználó egy harmadik félre támaszkodik. Ez a fél kezeli a kulcsokat, meghatározza a szolgáltatás szabályait, és szabályozói követelményekhez, biztonsági ellenőrzésekhez vagy belső folyamatokhoz lehet kötve.
Letétkezelési szolgáltatásoknál többféle helyzet előfordulhat. A szolgáltató ideiglenesen korlátozhatja a kiutalásokat. A számlát ellenőrzés miatt zárolhatják. A szolgáltatást hackertámadás, fizetésképtelenség, technikai kiesés vagy szabályváltozás érintheti.
Ezért a szolgáltatónál történő őrzést kompromisszumként kell értelmezni.
Az egyik oldalon a kényelem áll.
A másikon a közvetlen ellenőrzés alacsonyabb szintje.
A Kraken összehasonlítása szerint a letétkezelői tárcák kényelmesebbek lehetnek a kezdőknek, ugyanakkor harmadik félhez kapcsolódó kockázatoknak is kiteszik őket, például biztonsági incidenseknek, fizetésképtelenségnek, szabályozói beavatkozásoknak vagy a szolgáltatás megváltozásának.

Saját tárca
A saját tárca azt jelenti, hogy a felhasználó maga rendelkezik a kriptovalutáihoz tartozó hozzáférési adatokkal, nem pedig egy tőzsde, kriptováltó vagy más harmadik fél.
Ezáltal nagyobb ellenőrzést kap. A szolgáltató jóváhagyása nélkül küldhet kriptovalutát. Nem függ egyetlen számlától vagy platformtól, és közvetlen kapcsolatban áll a kriptohálózattal.
Ezzel együtt azonban átveszi a felelősséget is.
Ha elveszíti a seed kifejezést, senki nem tudja helyreállítani számára. Ha rossz címre küldi a kriptovalutát, a tranzakciót általában nem lehet visszafordítani. Ha csalás áldozatává válik, és egy hamis weboldalon megadja a seed kifejezést, elveszítheti a kriptovalutáit.
A saját tárca tehát nem csupán technikai eszköz. A felelősség megváltozását jelenti.
Bank vagy szolgáltató esetében a felelősség egy része az intézményt terheli. Saját tárcánál a felelősség nagyobb része közvetlenül a felhasználón van.
Ez sok ember számára szokatlan. A kriptovaluták nagyobb pénzügyi önállóságot tesznek lehetővé, ez az önállóság azonban nem jár automatikusan. Alapismereteket, fegyelmet és óvatosságot igényel.
Szoftveres tárca
A szoftveres tárca telefonon, számítógépen vagy böngészőben működő alkalmazás. Praktikus, gyors és könnyen elérhető.
Alkalmas lehet kisebb összegekhez, mindennapi használathoz vagy a kriptovaluták saját kezelésével való első ismerkedéshez. A felhasználó létrehozza a tárcát, feljegyzi a seed kifejezést, majd kriptovalutát fogadhat vagy küldhet.
Hátránya, hogy olyan környezetben működik, amely sérülékeny lehet. A telefon vagy a számítógép rosszindulatú programmal fertőződhet meg. A felhasználó hamis alkalmazást tölthet le, csaló linkre kattinthat, vagy egy hivatalos ügyfélszolgálatnak látszó oldalon adhatja meg a seed kifejezést.
Ezért be kell tartani az alapvető biztonsági szabályokat.
A seed kifejezést soha ne fényképezze le.
A seed kifejezést soha ne küldje el e-mailben.
A seed kifejezést soha ne mentse felhőbe.
A seed kifejezést soha ne írja be ismeretlen weboldalon.
A seed kifejezést soha ne adja meg állítólagos ügyfélszolgálatnak.
A szoftveres tárca jó kiindulópont lehet, de nagyobb összegek hosszú távú tartásához érdemes magasabb biztonsági szintet mérlegelni.
Hardvertárca
A hardvertárca a kriptovaluta-kulcsok kezelésére tervezett fizikai eszköz. Elsődleges célja nem az, hogy „a kriptovalutákat az eszköz belsejében tárolja", hanem hogy a privát kulcsokat a szokásos online környezettől elkülönítve védje.
Ez azért fontos, mert egy átlagos számítógép vagy mobiltelefon kapcsolódik az internethez, sok alkalmazást futtat, és sérülékeny lehet a rosszindulatú szoftverekkel szemben. A hardvertárca úgy segít csökkenteni a kockázatot, hogy az érzékeny kulcsokat elkülöníti az online környezettől.
Az egyik legismertebb példa a cseh Trezor vállalat. A Trezor márka mögött a prágai SatoshiLabs áll, amely saját tájékoztatása szerint 2014-ben létrehozta a Trezor Model One készüléket, amelyet a világ első hardvertárcájaként említenek.
A hardvertárca általában úgy működik, hogy a tranzakciót az alkalmazásban készíti elő, de közvetlenül az eszközön hagyja jóvá. Az eszköz kijelzőjén ellenőrzi a címet, az összeget és a többi adatot, majd fizikailag megerősíti a tranzakciót.
A folyamat célja, hogy a privát kulcs ne hagyja el az eszközt. A Trezor oktatási anyagai szerint a hardvertárca offline tárolja a privát kulcsot, és úgy teszi lehetővé a blokklánccal való interakciót, hogy a privát kulcs nem kerül ki az internetre.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hardvertárca minden kockázatot megszüntet.
Továbbra is a seed kifejezés biztonságos kezelése a legfontosabb. Ha a felhasználó lefényképezi, felhőbe menti vagy hamis weboldalon megadja, előfordulhat, hogy a hardvertárca sem tudja megvédeni.
A hardvertárca jelentősen növeli a biztonságot, de nem menti meg azt a felhasználót, aki saját maga fedi fel a tárcája legfontosabb biztonsági mentését.
Mi az a seed kifejezés?
A seed kifejezés, más néven recovery seed vagy helyreállító kifejezés, olyan szavak sorozata, amely a kriptotárca biztonsági mentéseként szolgál. Leggyakrabban 12 vagy 24, pontos sorrendben megadott szóból áll.
Ezek a szavak nem egyszerű jelszót alkotnak. Az egész tárca helyreállításának kulcsát jelentik.
Ha tönkremegy a telefonja, elveszíti a hardvertárcáját vagy új eszközt vásárol, a seed kifejezés segítségével helyreállíthatja a tárcát. Ha azonban valaki más megszerzi ezt a kifejezést, ő is helyreállíthatja a tárcáját.
Ezért a seed kifejezést soha nem szabad félvállról venni.
Egy hagyományos jelszónál gyakran van helyreállítási lehetőség. Rákattint az „elfelejtett jelszó" lehetőségre, e-mailt kap, majd új jelszót állít be. Saját kriptotárcánál ez nem így működik.
Ha elveszíti a seed kifejezést, és közben a tárcához való hozzáférést is, a kriptovalutákhoz való hozzáférés véglegesen elveszhet.
Ha a seed kifejezést valaki más szerzi meg, a következmények ugyanilyen súlyosak lehetnek.
A seed kifejezés ezért a kriptovaluták világának egyik legfontosabb adata.
Látom az egyenleget az alkalmazásban. Ez azt jelenti, hogy valóban én birtoklom a kriptovalutákat?
Ez az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés.
A válasz: attól függ, melyik alkalmazásban látja az egyenleget.
Ha egy szolgáltató, például tőzsde vagy kriptováltó alkalmazásáról van szó, valószínűleg a felhasználói számláján nyilvántartott egyenleget látja. A kriptovaluták technikai őrzését a szolgáltató végzi. Ez hasonló egy pénzügyi intézménynél vezetett számlához: Ön hozzáfér a szolgáltatáshoz, de a privát kulcsokat általában nem közvetlenül Ön kezeli.
Ha olyan saját tárcáról van szó, amelynek seed kifejezésével kizárólag Ön rendelkezik, a helyzet más. Ebben az esetben közvetlenül ellenőrzi azokat a kulcsokat, amelyek lehetővé teszik a kriptovaluták áthelyezését.
A különbség tehát nem magában az alkalmazásban van, hanem abban, hogy ki ellenőrzi a kulcsokat.
Az egyenleg megjelenítése nem jelenti automatikusan a teljes ellenőrzést.
Kényelem és felelősség
A kriptovalutáknál különbséget kell tenni a kényelem és a felelősség között.
A kriptovaluták szolgáltatónál történő tartása kényelmesebb. A felhasználó ügyfélszolgálatot, egyszerűbb hozzáférést, áttekinthető felületet és gyakran a számlahozzáférés helyreállításának lehetőségét kapja. Kezdők vagy kisebb összegek esetén ez praktikus megoldás lehet.
A saját tárca nagyobb ellenőrzést biztosít. A felhasználó kevésbé függ egyetlen szolgáltatótól, és közvetlenül hozzáfér a kriptovalutáihoz. Ugyanakkor nagyobb felelősséget visel a biztonságért.
Nincs mindenki számára egyetlen, általánosan helyes megoldás.
Van, aki a szolgáltatás egyszerűségét értékeli, és nem akar azonnal technikai részletekkel foglalkozni. Más a saját ellenőrzése alatt szeretné tartani a kriptovalutáit, és hajlandó megtanulni a tárca, a seed kifejezés és a biztonsági szabályok kezelését.
A lényeg, hogy tudjuk, milyen modellt használunk, és milyen kockázatok kapcsolódnak hozzá.
Gyakorlati példa
Képzeljünk el három különböző felhasználót.
Az első felhasználó egy szolgáltatón keresztül Bitcoint vásárol, és a számláján hagyja. Megnyitja az alkalmazást, látja az egyenleget, és később eladhatja vagy elküldheti a kriptovalutát. Ez egyszerű és kényelmes, de a felhasználó a szolgáltatóra támaszkodik.
A második felhasználó Bitcoint vásárol, majd mobilos tárcába küldi. Saját seed kifejezése van, és nagyobb ellenőrzéssel rendelkezik. Ugyanakkor biztonságosan kell tárolnia a biztonsági mentést, védenie kell a telefonját, és minden tranzakciónál körültekintően kell eljárnia.
A harmadik felhasználó hosszú távon hardvertárcán tartja a Bitcoint. A privát kulcsok elkülönülnek a szokásos online környezettől. Ez megfelelő lehet nagyobb összegek hosszú távú tartására. A felhasználónak azonban nagyon gondosan kell védenie a seed kifejezést, és értenie kell, mit tesz.
Mindhárom megoldás indokolt lehet.
A különbség a kényelem, az ellenőrzés és a felelősség mértékében van.

A leggyakoribb tévedések
Az első tévedés az, hogy a kriptovaluták közvetlenül az alkalmazásban vannak tárolva. Valójában a blokkláncon szerepelnek, az alkalmazás pedig csak lehetővé teszi a kezelésüket.
A második tévedés az, hogy minden alkalmazás saját tárcát jelent. Ez nem feltétlenül igaz. Egyes alkalmazások szolgáltatónál vezetett számlát mutatnak, mások valóban a felhasználó saját kulcsait kezelik.
A harmadik tévedés a seed kifejezés jelentőségének alábecsülése. Sok kezdő egyszerű jelszóként tekint rá, pedig valójában ez a tárca legfontosabb biztonsági mentése.
A negyedik tévedés az a hit, hogy a hardvertárca minden kockázatot megszüntet. Növeli a biztonságot, de nem véd a felhasználó figyelmetlenségétől.
Az ötödik tévedés az, hogy egy rosszul elküldött kriptotranzakció könnyen visszafordítható. A legtöbb blokklánc-tranzakciónál ez nem lehetséges.
A hatodik tévedés az, hogy a „látom az egyenleget" automatikusan azt jelenti: „teljes mértékben én irányítok". A kriptovalutáknál mindig azt kell megkérdezni, kinél vannak a kulcsok.
Hogyan gondolkodjunk erről egyszerűen?
Egy kezdő számára hasznos lehet három szintre bontani a kriptovaluták kezelését.
Az első szint a szolgáltatónál vezetett számla. Egyszerű, kényelmes és megfelelő az első ismerkedéshez. A felhasználó azonban általában nem saját maga tartja a kulcsokat.
A második szint a saját szoftveres tárca. A felhasználó nagyobb ellenőrzéssel rendelkezik, de biztonságosan kell kezelnie a seed kifejezést.
A harmadik szint a hardvertárca. Elsősorban hosszú távú tartáshoz és nagyobb összegekhez alkalmas. Magasabb biztonsági szintet kínál, de továbbra is felelős hozzáállást követel.
Az alapvető kérdés tehát nem csupán ez:
Hol látom a kriptovalutáimat?
A helyesebb kérdés:
Kinél vannak a kulcsok?
Ha a kulcsokat a szolgáltató tartja, annak szolgáltatására támaszkodik. Ha Ön tartja őket, nagyobb ellenőrzéssel, de egyben nagyobb felelősséggel is rendelkezik.
Miért fontos ez?
A kriptovaluták többek között azért jöttek létre, hogy az emberek digitális értékkel dolgozhassanak anélkül, hogy kizárólag egy központi hatóságra kellene támaszkodniuk. Ez az egyik legnagyobb újításuk.
Ez a lehetőség azonban új típusú felelősséget is hoz.
A hagyományos pénzügyi rendszerben megszoktuk, hogy a hibákat gyakran a bank, az ügyfélszolgálat vagy egy pénzforgalmi intézmény kezeli. A kriptovalutáknál ez nem mindig működik így. Ha saját kulcsait tartja, bizonyos értelemben a saját bankjává válik.
Ez előny lehet, de csak akkor, ha érti az alapvető biztonsági szabályokat.
Ezért a tőzsde, a kriptováltó és a tárca közötti különbség megértése a kriptovaluták világának egyik legfontosabb lépése.
Összegzés
A kriptovaluták nincsenek a mobiltelefonban, a számítógépben vagy közvetlenül a hardvertárcában tárolva. A blokkláncon vannak nyilvántartva. A kriptográfiai kulcsokhoz való hozzáférés határozza meg, hogy ki rendelkezhet velük.
A tőzsde kereskedési helyszín. A kriptováltó egyszerűbbé teszi a vételt és az eladást. A szolgáltatónál vezetett számla kényelmet nyújt, de egy harmadik félre való támaszkodást jelent. A saját tárca nagyobb ellenőrzést ad, de nagyobb felelősséget is követel. Egy hardvertárca, például a cseh Trezor vállalat terméke, megfelelő megoldás lehet a kriptovaluták biztonságosabb, hosszú távú tartására.
A legfontosabb különbség nem az, hogy látja-e az egyenleget egy alkalmazásban.
Az számít, hogy kinél vannak a kulcsok.
Ha a kriptovalutákat a szolgáltató tartja, kényelmes hozzáférést kap a szolgáltatáson keresztül. Ha saját kulcsait tartja, nagyobb ellenőrzése van a kriptovaluták felett. Ezzel az ellenőrzéssel azonban a biztonságért viselt felelősség is együtt jár.
Ennek a különbségnek a megértése az első lépés ahhoz, hogy valaki ne csupán egy alkalmazásban megjelenő számként használja a kriptovalutákat, hanem valóban értse is, hogyan működnek.
Author
Tomáš Bára
Mi az a DCA, és hogyan működnek a rendszeres kriptovaluta-vásárlások?
Ismerje meg, hogyan segít a DCA időben elosztani a Bitcoin és más kriptovaluták vásárlását rendszeres vásárlásokkal, csökkentve a rövid távú árfolyam-ingadozások hatását.
Digitális pénz: Miért félünk a kriptovalutáktól?
A digitális pénz nem új találmány – már évek óta használjuk. De mi a valódi különbség a bankszámlán lévő pénz és egy kriptovaluta között?