Az internet már hosszú évek óta lehetővé teszi, hogy szinte bármit néhány másodperc alatt lemásoljunk. Egy képet, zenét, videót vagy más digitális fájlt könnyen le lehet tölteni, el lehet menteni és tovább lehet osztani. Éppen ezért az online világban sokáig nagyon nehéz volt valódi egyediségről vagy egy digitális dolog tulajdonjogáról beszélni. Az NFT azt az elképzelést hozta be, hogy az interneten is létezhet valami, ami egyedi, ellenőrizhető és technológiailag megkülönböztethető egy egyszerű másolattól.

Néhány év alatt az NFT a kriptovalutákhoz és a blokklánchoz kapcsolódó egyik legismertebb fogalommá vált. Egyesek számára a digitális tulajdon forradalmát jelentette, mások számára főként spekulatív buborékot. Bárhogyan is tekintünk rá, egy dolog biztos: az NFT vitát indított arról, hogyan nézhet ki a tulajdon, az érték és a digitális eszközökkel való kereskedelem egy új internetes környezetben.

A digitális másolattól a digitális tulajdonig

Az NFT a non-fungible token rövidítése, vagyis nem helyettesíthető token. Itt a "nem helyettesíthető" kifejezés a legfontosabb. A hétköznapi pénznél vagy például a Bitcoinnál nem számít, pontosan melyik egységet birtokoljuk, mert az egységek egymással felcserélhetők. Az NFT esetében ez másképp van. Minden token egyedi, saját tulajdonságokkal, azonosítóval és metaadatokkal rendelkezik, amelyek megkülönböztetik a többitől. Ennek köszönhetően egy konkrét digitális vagy fizikai tárgyat képviselhet, és nyilvánosan igazolhatóvá teszi, hogy kihez tartozik.

Ez az egyediség olyan dolgot adott a digitális eszközöknek, ami korábban hiányzott belőlük: a ritkaságot. Az interneten továbbra is bárki letöltheti egy kép vagy videó másolatát, de az NFT lehetővé teszi annak igazolását, hogy ki birtokolja az adott műhöz kapcsolódó eredeti tokent. Más szóval: az NFT nem akadályozza meg a tartalom másolását, hanem olyan rendszert vezet be, amelyben ellenőrizhető egy konkrét digitális eszköz tulajdonjoga.

Hogyan kezdődött

Az első ismert NFT-nek gyakran a Quantum projektet tartják, amelyet Kevin McCoy már 2014-ben létrehozott. A szélesebb közönség azonban sokáig alig figyelt fel erre a koncepcióra, és inkább technológiai különlegesség maradt.

Fontos fordulat 2017-ben következett be, amikor olyan projektek jelentek meg, amelyek az NFT-ket gyakorlatiasabb és látványosabb formában mutatták meg. A legismertebbek közé tartozott a CryptoPunks, az Ethereum blokkláncon létrehozott 10 000 egyedi pixelkarakterből álló gyűjtemény, amely később az egész NFT-piac egyik jelképévé vált. A CryptoPunksról a cikk későbbi részében részletesebben is szó lesz.

Ugyancsak 2017-ben jelent meg a CryptoKitties projekt. Ezek digitális gyűjthető macskák voltak, amelyek mindegyike saját egyedi tulajdonságokkal rendelkezett. A felhasználók megvásárolhatták, eladhatták és tovább "tenyészthették" őket, így újabb egyedi változatok jöttek létre.

Ez a projekt mutatta meg szélesebb közönségnek, hogy a blokklánc nemcsak kriptovaluták átutalására szolgálhat, hanem egyedi digitális tárgyak birtoklására is. Később az NFT-k körül sokkal szélesebb piac kezdett kialakulni, amely elérte a művészetet, a játékokat, a tagsági rendszereket és a digitális identitást is.

Mit képvisel az NFT

Az NFT lényegében egy digitális bejegyzés a blokkláncon, amely egy konkrét token tulajdonjogát igazolja. Ez a token képviselhet például digitális művészetet, gyűjthető tárgyat, játékbeli elemet, jegyet, tanúsítványt, tagsági hozzáférést vagy akár bizonyos valós eszközök digitális formába átvitt változatát.

Fontos, hogy maga az NFT nem csupán egy "internetes kép", hanem egy egyedi token, amely egy konkrét blokklánc-címhez kapcsolódik. A tulajdonjog nyilvánosan visszakereshető és ellenőrizhető.

Ugyanilyen lényeges tisztázni az NFT-vel kapcsolatos tévhiteket is. Ha valaki megvásárol egy NFT-t, amely egy adott műhöz kapcsolódik, az nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott tartalom minden szerzői jogát is megszerzi. Ez attól függ, milyen jogokat rendel hozzá a szerző vagy a projekt az adott tokenhez.

Az NFT tehát jellemzően a token tulajdonjogát igazolja, nem pedig automatikusan a mű feletti teljes, szerzői jogi értelemben vett ellenőrzést. Ez az egyik olyan pont, amelyet nagyon gyakran félreértenek.

A jelentősége éppen ebben áll. Az NFT-k révén olyan digitális tulajdon- vagy eredetiségigazolás hozható létre, amely rendkívül egyszerűen ellenőrizhető.

Hogyan működik az NFT

Az NFT a mintingnek nevezett folyamat során jön létre, vagyis amikor az NFT-t létrehozzák és bejegyzik a blokkláncra. Ennek során egy digitális tartalomhoz, például képhez, videóhoz vagy játékbeli tárgyhoz, egyedi tokent hoznak létre. Ezt ezután feljegyzik a blokkláncon, ahol visszakereshető az eredete és a tulajdonosa.

Az NFT működését egy smart contract, azaz okosszerződés biztosítja, amely egy blokkláncon tárolt program. Ez határozza meg az alapvető szabályokat: ki hozta létre az NFT-t, kihez tartozik, hogyan ruházható át és milyen tulajdonságai vannak. Minden NFT ezért saját azonosítással rendelkezik, és egy konkrét blokklánc-címhez van rendelve, vagyis a tulajdonos pénztárcájának digitális címéhez. Ez biztosítja, hogy elkülöníthető legyen más tokenektől, és hogy tulajdonjoga nyilvánosan ellenőrizhető legyen.

Az NFT-ket leggyakrabban az Ethereum blokklánccal hozzák kapcsolatba, ahol működésükhöz olyan technikai szabványokat használnak, mint az ERC-721 vagy az ERC-1155. Egy átlagos olvasó számára ezek olyan szabálykészletként képzelhetők el, amelyek alapján a pénztárcák, piacterek és alkalmazások tudják, hogyan kell NFT-kkel dolgozni. Ezeknek a közös szabályoknak köszönhetően NFT-ket különböző szolgáltatásokban lehet létrehozni, vásárolni, eladni és használni.

Miért keltett ekkora érdeklődést az NFT

Az NFT-k nagy figyelmének egyik fő oka az volt, hogy az alkotók közvetlenül kínálhatták műveiket vagy digitális termékeiket a közönségnek, bizonyos hagyományos közvetítők nélkül. A technológia révén globális piacot érhettek el, miközben jobban meghatározhatták, milyen feltételek mellett értékesítik vagy használják később az alkotásaikat. Az NFT-k így új módszert hoztak a digitális tulajdon, a tartalomterjesztés és bizonyos eszköztípusok kereskedelmének kezelésére.

A befektetők és gyűjtők számára elsősorban az volt vonzó, hogy az NFT újfajta digitális ritkaságot teremtett. Az emberek hirtelen olyasmit birtokolhattak, ami nyilvánosan ellenőrizhető, korlátozott és átruházható. A technológia, a gyűjtés, a spekuláció és az új típusú digitális tulajdon együttese tette az NFT-t az egész kriptopiac egyik központi témájává.

Az NFT korlátai és problémái

Más új technológiákhoz hasonlóan hamar kiderült, hogy az NFT-nek is vannak gyenge pontjai. Az egyik legnagyobb korlát az, hogy maga a digitális tartalom továbbra is nagyon könnyen másolható. Egy képet, videót vagy más fájlt bárki ugyanolyan egyszerűen letölthet és elmenthet, mint bármely más internetes tartalmat. Az NFT tehát nem akadályozza meg, hogy ugyanaz a dolog másvalaki galériájában vagy eszközén is megjelenjen.

A különbség az, hogy csak az eredeti NFT tulajdonosának van a blokkláncon visszakereshető bizonyítéka arra, hogy ő birtokolja az eredeti tokent. Aki csak lemásolja a tartalmat, rendelkezhet a másolattal, de nincs ellenőrizhető bizonyítéka az eredeti tulajdonjogára.

Ezt egy hamis luxusórához lehet hasonlítani. Első pillantásra hasonlónak tűnhet, és a környezet talán észre sem veszi a különbséget, de az eredeti tulajdonosa számára a valódi tulajdon más értéket képvisel, mint egy puszta utánzat. Ez az emberi tényező - az eredetiség, a tulajdon és annak érzése, hogy az ember a "valódi darabot" birtokolja - az egyik dolog, amely értéket ad az NFT-knek.

További gyenge pontot jelentenek a biztonsági kockázatok. Az NFT-kkel kapcsolatos problémák gyakran nem annyira magához a blokklánchoz kötődnek, hanem inkább a phishinghez, az okosszerződések sérülékenységeihez vagy a felhasználói hibákhoz, például a privát kulcsok kezelésénél.

Hátrány lehet az alacsonyabb likviditás is. Egy NFT általában sokkal specifikusabb, mint egy átlagos kriptovaluta, és ha egy adott gyűjtemény vagy tokentípus iránt megszűnik az érdeklődés, nehéz lehet vevőt találni.

Az is kiderült, hogy a piac jelentős részét spekuláció hajtotta. Sokan nem azért vásároltak NFT-t, mert hosszú távon birtokolni vagy használni akarták, hanem mert gyors áremelkedésre számítottak. Amikor az érdeklődés lehűlt, a piac nagy része elvesztette lendületét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maga a technológia elvesztette volna jelentőségét. Inkább az kezdett látszani, hol van valódi haszna, és hol volt szó főként rövid távú lelkesedési hullámról.

CryptoPunks mint Tiffany-ékszer

Az egyik legérdekesebb pillanat, amikor az NFT világa összekapcsolódott a valós világgal, a Tiffany & Co. NFTiff projektje volt. 2022 augusztusában a Tiffany lehetőséget kínált a CryptoPunks kollekció NFT-tulajdonosainak arra, hogy digitális avatárjukat valódi luxusékszerré alakítsák. A CryptoPunks az Ethereum legrégebbi és legbefolyásosabb NFT-projektjei közé tartozik: a kollekció 2017-ben jött létre, és 10 000 egyedi pixelkaraktert tartalmaz. A tulajdonosok megvásárolhattak egy speciális NFTiff Pass-t, amely megnyitotta az utat saját, a konkrét Punkjuk által ihletett medáljuk elkészítéséhez.

Minden ilyen ékszer 18 karátos sárga- vagy rozéaranyból készült, legalább 30 drágakövet tartalmazott, és a Tiffany igyekezett az eredeti NFT színeit és vonásait a lehető leghűebben fizikai formába átültetni. A csomag nemcsak magát a medált tartalmazta, hanem az elkészült ékszer digitális NFT-verzióját és egy eredetiségigazolást is. A teljes projekt 250 darabra korlátozódott, egy NFTiff ára 30 ETH volt, és a rendelkezésre álló információk szerint a kollekció körülbelül 22 perc alatt elfogyott.

Érdekes az is, hogy ez nem teljesen klasszikus, hagyományos értelemben vett "Tiffany x hivatalos CryptoPunks" együttműködés volt. A projekt arra épült, hogy a jogok Yuga Labs alá kerülése után a CryptoPunks tulajdonosai lehetőséget kaptak Punkjaik kereskedelmi használatára.

A Tiffany tehát nem egyszerűen idegen képeket vett le az internetről, hanem egy olyan modellel dolgozott, amelyben a digitális tulajdon kereskedelmi és fizikai formát is kapott. Ez a projekt lényegi pontja: megmutatja, hogy az NFT nemcsak spekulatív digitális kép lehet, hanem valódi termék, márka és ellenőrizhető tulajdon alapja is.

Itt jól látható, milyen jelentősége lehet az NFT-nek a valós világban. Amikor a virtuális valami fizikussá válik, miközben továbbra is egy virtuális dologra utal, új típusú érték jön létre. Ilyenkor az NFT már nem csupán kép a képernyőn, hanem digitális eredetigazolás, hozzáférés egy fizikai termékhez és híd az online identitás és a valódi világ között. A Tiffany projekt megmutatta, hogy a blokklánc a luxuscikkek területén nemcsak technológiai érdekesség, hanem az autentikusság, exkluzivitás és a digitális kultúra klasszikus kézművességgel való összekapcsolásának eszköze is lehet.

Damien Hirst művész és a The Currency

Egy másik érdekes NFT-projekt, amely megmutatta a digitális és fizikai tulajdon ütközését, Damien Hirst brit művész The Currency című projektje volt. A projekt a HENI platformmal együttműködésben jött létre, és egy egyszerű, mégis erős gondolatra épült: mind a 10 000 NFT-hez egy-egy megfelelő fizikai papíralapú mű is tartozott. Nem csupán digitális művészet értékesítéséről volt tehát szó, hanem kísérletről, amely azt vizsgálta, mit tartanak az emberek értékesebbnek - egy kézben tartható eredetit vagy annak blokkláncon létező változatát.

A művek Hirst híres színes pöttyös esztétikájából indultak ki. Minden fizikai darab egyedi volt, kézzel készített papírra készült, számozott, elnevezett, hátoldalán aláírt, és olyan eredetiséget igazoló elemekkel volt ellátva, mint vízjel, microdot és a művész arcképét ábrázoló hologram. Az NFT-változat ennek a konkrét műnek a digitális ikertestvéreként működött. Hirst ezzel már jelezte, hogy a művészet értéke nemcsak az anyaghoz, hanem a bizalomhoz, az eredethez és a tulajdon nyilvántartásának módjához is kötődhet.

A projekt 2021 júliusában indult, és minden tokent 2 000 dollárért értékesítettek. A kulcs azonban az volt, hogy a vásárlóknak egy idő után választaniuk kellett: vagy megtartják az NFT-t, és a fizikai művet megsemmisítik, vagy igénylik a fizikai eredetit, amivel az NFT-jük megszűnik. Ez a választás volt az egész projekt magja. Hirst így a digitális művészet értékéről szóló vitát konkrét, valós következményekkel járó döntéssé alakította. A folyamat végén 5 149 gyűjtő a fizikai művet választotta, 4 851 pedig megtartotta az NFT-t.

2022 szeptemberében következett a projekt talán legszimbolikusabb része. A The Currency kiállításon fokozatosan elkezdték elégetni azokat a fizikai munkákat, amelyek tulajdonosai csak a digitális változat megtartása mellett döntöttek. Damien Hirst személyesen indította el a folyamatot saját műveinek elégetésével, és a konceptuális kísérlet hirtelen erős gesztussá vált arról, hogy mit tekintünk ma "eredetinek". A The Currency így megmutatta, hogy az NFT nem pusztán jelentés nélküli digitális kép, hanem olyan eszköz lehet, amely újradefiniálja a tulajdon, az autentikusság és a művészeti érték viszonyát.

Ezen a projekten jól látszik, mennyire érdekes lehet az NFT-k valós világba nyúló hatása. Nem csak arról volt szó, hogy egy digitális műhöz fizikai tárgy tartozik kiegészítésként. Hirstnél a gondolat sokkal radikálisabb volt: a digitális művészet létezhet fizikailag vagy csak digitálisan, de nem feltétlenül mindkettőként egyszerre.

És éppen akkor, amikor a virtuális valami fizikussá válik, vagy amikor a fizikai már csak utalásként marad meg valamire, ami virtuális, új típusú érték keletkezik. Az NFT ilyen esetben nem csupán internetes kép, hanem történet, tulajdonigazolás és valós hatással járó döntés hordozója.

Bored Ape Yacht Club: amikor az NFT nem csak kép

Egy másik érdekes NFT-projekt, amely példaként említhető, a Bored Ape Yacht Club, röviden BAYC. Ez 10 000 egyedi digitális majomból álló gyűjtemény az Ethereum blokkláncon, amely mögött a Yuga Labs áll.

A projekt 2021-ben indult, és kezdettől fogva nem pusztán arra épült, hogy valaki képet vásárol. Minden majom egy zárt klub tagságaként is működött, amely tulajdonosainak hozzáférést adott közösséghez, további projektekhez, merch dropokhoz és fizikai eseményekhez. Ez különböztette meg a Bored Ape-et sok más NFT-kollekciótól: nem csak digitális fájlt adott el, hanem az összetartozás érzését, státuszt és belépőt egy bizonyos világba.

A Bored Ape Yacht Clubnál még egy dolog volt fontos: a hivatalos feltételek szerint a tulajdonos nemcsak a pénztárcájában lévő tokent birtokolta, hanem magának a majmának a megjelenítését is, ami szélesebb kereskedelmi felhasználást tett lehetővé.

Más szóval, az NFT itt nemcsak digitális gyűjthető tárgyként működött, hanem olyan eszközként is, amellyel tovább lehetett dolgozni. Ez jelentős elmozdulás volt az NFT-k általános megítéléséhez képest. Hirtelen már nem csak profilképről volt szó, hanem digitális identitásról, márkáról és olyan tulajdonról, amely a blokkláncon kívül is élhet.

A projekt növekedése rendkívül gyors volt. Induláskor egy majom 0,08 ETH-ba került, és a kollekció körülbelül 12 óra alatt elfogyott. A BAYC már 2021-ben az NFT-boom szimbólumává vált, és megmutatta, milyen gyorsan válhat egy internetes trend kulturális és befektetési jelenséggé. Ezt nagy aukciók is megerősítették: például egy 101 Bored Ape NFT-ből álló csomag a Sotheby's aukcióján több mint 24 millió dollárért kelt el. Ekkor már világos volt, hogy a "majmok" többek, mint rövid távú internetes trend.

A legérdekesebb azonban a valós világba való átnyúlás. A Tiffany vagy Damien Hirst projektjével ellentétben itt nem elsősorban arról volt szó, hogy egy digitális műből egy fizikai tárgy legyen. A Bored Ape esetében a kapcsolódás szélesebb volt: az NFT klubbá, márkává, valós eseményekre szóló belépővé és nagyvállalatokkal való együttműködések alapjává vált.

A BAYC ökoszisztémájába belépett például az adidas Originals, az adidas lifestyle és streetwear divíziója is. Az NFT-ket és a Bored Ape Yacht Clubbal való együttműködést metaverzum-stratégiája részeként használta, vagyis annak érdekében, hogy a virtuális környezetekben és digitális közösségekben is jelen legyen. Jól látszik, hogy az NFT más módon is hídként működhet a virtuális és fizikai világ között, nem csak ékszerként vagy képként. Közösséggé, üzletté és valós termékké válhat, amely továbbra is digitális tulajdonra épül.

Éppen ezért a "majmok" olyan érdekes történetet jelentenek. Nem csak azért fontosak, mert drágák és híresek voltak, hanem mert új modellt mutattak a digitális tulajdon működésére. A virtuális itt nem csak fizikussá válik, hanem társadalmilag és üzletileg is valóságossá. Az NFT így már nem csupán blokkláncon tárolt kép, hanem belépő egy közösségbe, identitásszimbólum és eszköz, amelyen keresztül egy digitális dolog valódi hatást gyakorolhat a mindennapi világra. Ebben rejlik a nagyobb jelentőségük.

NFT ma

Ma már az NFT-ket általában nem nézzük olyan kritikátlanul, mint a legnagyobb fellendülés idején. A fő érdeklődési hullám 2021-ben és 2022 elején érkezett, amikor az NFT globális jelenséggé és a teljes kriptopiac egyik fontos témájává vált. Idővel azonban az érdeklődés jelentősen lehűlt, és kiderült, hogy az eredeti növekedés nagy része főként hype-ra és spekulációra épült.

Ma az NFT inkább a piac kisebb és specifikusabb része, amely a széles közönség számára már nem olyan vonzó, mint korábban. Az egyszerű lelkesedés helyett inkább azt vizsgálják, hol van valódi értelme ennek a technológiának. Gyakorlati felhasználást keresnek például jegyeknél, digitális identitásnál, tagságoknál, a játékiparban vagy valós eszközök tokenizációjánál.

Az NFT ma tehát nem csupán nagy összegekért eladott digitális képek szimbóluma, hanem inkább annak példája, hogyan tud a blokklánc egyedi dolgok tulajdonával dolgozni. Az, hogy az NFT hosszú távon érvényesül-e, nem csak a piaci árakon múlik, hanem főként azon, hogy hoz-e valódi hasznot a spekulatív környezeten kívül is.

Összegzés

Az NFT kísérlet arra, hogy a digitális világba átvigyen valamit, ami korábban főként a fizikai világban volt megszokott: az eredeti birtoklásának, eredetiségének igazolásának és egyszerű továbbadásának lehetőségét. Nem csupán internetes kép, hanem blokkláncon rögzített egyedi token, amely digitális és valós eszközök széles körét képviselheti.

A Bitcoinhoz hasonlóan az NFT-k körül is sok túlzó várakozás alakult ki, ugyanakkor egy olyan technológia is, amely új lehetőségeket nyitott meg. Lehet, hogy nem lesz belőle forradalom minden olyan területen, amelyről eredetileg beszéltek. Mégis megmutatta, hogy a digitális tulajdon másképp is működhet, mint ahogyan azt az interneten hosszú éveken át megszoktuk.